Az utóbbi években többször megfordultam Tapolcán, s megtetszett a kisváros, amit előzőleg csak egy iskolai kirándulás elmosódó élményeként tartottam számon. Az sem tudatosult bennem, hogy a település nagy szülöttének, Marton Lászlónak mennyi köztéri szobra található itt. Számomra közülük kissé kilógott egy mészkő alkotás, amit a települést fellendítő bauxitbányászat helyi székháza elé készített 1973-ban. Ez volt a bányászokat munka közben ábrázoló, L-alakú figurális rácskompozíció, amelyet 1974. szeptember 1-jén, a bányásznap alkalmával avattak fel..^[1]

Nagyot néztem, amikor a héten a tavasbarlang bejáratával srégen szemben találkoztam Marton bauxitbányászaival, mivel nyár eleji ott-jártunkkor még a város Fő terén voltak. Mint kiderült, a kompozíciót a közelmúltban a Bakonyi Bauxitbánya hajdani székháza elől áthelyezték a Tamási Áron Művelődési Központ elé, a Szent Borbála-szobor szomszédságába. Újraavatása 2017. december 8-án történt meg a védőszenthez kötődő bányásznapi ünnepség keretében.^[2]

A Marton-mű áthelyezését a szobor régi helyének, a volt Bauxit Irodaház rendeltetésének és homlokzatának megváltozása indokolta. A bauxit-előállítás kiragadott monumentumait valószerűen megörökítő, sokalakos kompozíció napjainkra egyfajta funkcióváltáson ment át: már nem annyira térhatároló rács, a díszítésével informáló zsáner-elem, hanem inkább a város egykori ipari tevékenységére, a bauxitbányászatra emlékeztető mű.^[3]

Nekem tetszik az új helye is; igaz, most nem simul rá harmonikusan az épületre, mint tette azt előző helyén, viszont gyakorlatilag körbejárható, a figurák és gépeik, eszközeik megtekinthetők hátulról is. Ráadásul a tavasbarlang miatt szerintem itt jóval több városba látogató fedezheti fel magának, mint az előző, nagy forgalmú helyen, ahol azonban nem volt könnyű kellő távolságból megszemlélni.

A 450x25x175 cm-es, nyolc beton lábon nyugvó, nagyon szépen megtisztított szoborkompozíciót háromfelé vágva szállították át – még jól láthatók az illesztések helyei.

Míg a régi helyén 2011-ben elhelyezett táblán az alkotás megnevezéseként „Figurális rácskompozíció” szerepel, a jelenlegi táblán a címe „Bauxitbányászok”, az eredeti név pedig alcímként szerepel. Elkészítésének éveként az előző táblán 1972 olvasható, az új felirat, valamint a kompozíció oldalán lévő véset (MARTON LÁSZLÓ 1973) tanúsága szerint a kompozíció 1973-ban készült.

Az alkotó, Marton László (1925–2008) Munkácsy Mihály-díjas, érdemes és kiváló művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész a település szülötte, szülői háza a szoborkompozíciótól mintegy 150 méterre található. Külön bemutatni nem szükséges, mintegy másfél száz köztéri alkotása, mely országszerte fellelhető, önmagukért beszélnek.^[4]

---