Kisvaszar temploma pontosan nyugat-kelet irányú. A nyugati bejárattól balra, a templomhoz nagyon közel áll egy Szent Flórián-szobor. Magas és nagy lombkoronájú fák alatt van, ami a fényképezést megnehezítette.

A szobor Flóriánt római katonai ruházatban ábrázolja. Fején sisak van, ruházata a legapróbb részletekkel kidolgozott. Bal kezében zászlót tarthatott, de a zászlórúd nincs meg. Jobb kezében egy sajtárból vizet öntött egy lángoló házra, de a jobb kézfeje hiányzik és az edény is sérült. Mindezek szándékos rongálásra utalnak. Az egész szobor mégis szép látványt nyújt, mivel sokféle és harmonikus a színezése,

A talapzat nyugati oldalán egy jól olvasható felirat van:

SztFLÓRIÁN
KÖNYÖRÖGJ
ÉRETTÜNK!
ÁLLÍTTATTÁK
A HELYI
FAZEKASOK
ÉS
KÁLYHÁSOK
1883.
BAN

Flórián szobrától balra még áll egy alkotás. Kőtalapzaton kőkereszt van, a korpusz is kő lehetett valamikor – most azonban már „pléhkrisztus” van rajta.

A szobor helyi védettség alatt van, a 3/2005. sz. rendelet alapján.

"Jobb későn, mint soha:." Ocsovai András értékes anyaggal egészítette ki a szobor (és a helyi fazekasok) történetét. 2022. június 23-én írta meg nekem. Egy darabig vártam, hogy ő teszi a műlaphoz, de nem. Így most idemásolom a szöveget. Ebből kiderül, hogy a szobrot 1851-ben állították.

Szent Flórián „Kultuszának nyomait őrzi Kisvaszar, „ahol a templom mellett 1851-ben a helybeli fazekasok és kályhások szt. Flórián szobrát állították föl; tüzet oltó alakjában, amint az égő házra dézsából vizet önt. Fém zászló a kezében."

Ezt a szobrot 1888-ban javították. A História Domusban fönnmaradt céh-alapítólevél tanúsága szerint „a helyben létezett régi fazekas és kályhás céhtársulatnak (Zunft) még élő hírmondói Roll József, Berencz János, Berencz Ferenc, Zemplenszky János, özv. Litter Jánosné, szül. Fuchs
Teréz, Kakas József, Schneider Ferenc, Szőke János, Schilli József, König István... azon tisztelettől, mellyel szent Flórián vértanú iránt viseltetnek, a kisvaszari plébánia területén Istenben boldogult elődjeik által 1851-ben felállíttatott Flórián szobor fenntartására... örök alapítványképen 40 korona összeget fizettek be azon célból, hogy annak évi kamataiból nevezett Flórián szobor fenntartási költségei fedeztessenek."!

A hajdani céh társulat hagyománytiszteletére vall, hogy a céh megszűnése után az 1950-es évekig fönnmaradt szt. Flórián napjának (május 4.) megünneplése.
Fogadott ünnepükön a mesterek munkaszünetet tartottak, s céhzászlós körmenettel, misével és litániával tisztelegtek védőszentjüknek.
Az egyházi szertartás végeztével a helybeli kocsmában folytatták az ünneplést. Amikor mulatni kezdtek, elénekelték a „fazekascéh passió-énekét":

A legöregebb mester:
Én vagyok a fazekasok mestere,
Én találtam föl a fazék fenekét...

Ketten: Újra: '-s jó lett,

Mind: És mi mindannyian fazekas mesteremberek vagyunk, mert a mi mesterségünket meg nem tagadjuk, mert mi a mesterségünkkel kocsit, lovat szerzünk.
Én vagyok a fazekascéh mestere ...
Én találtam föl a cserkorsó fenekit...
stb.,
így minden edényt „megénekeltek."

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BARA_JPM_evkonyv_1979/?query=p%C3%A9cs%20fl%C3%B3ri%C3%A1n%20szobor&pg=234&layout=s

Janus Pannonius Múzeum Évkönyve Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)NéprajztudományL. Imre Mária: Adatok a Mecseknádasd–óbányai fazekassághoz III. 233. oldalon.

---