Anna, Mária és a Kisjézus historizáló oszlopon, égi trónon ül.
Szent Anna tisztelete a barokk korban erősödött meg. A Mária kegyhelyekkel párhuzamosan népszerűek lettek a Szent Anna tiszteletére szentelt búcsújáró templomok is. (A Szent Anna-kultusz a Mária tiszteletnek nem alternatívája, hanem kiegészítője volt.)
Az "Anna harmadmagával" ábrázolások szentképeken is terjedtek, számos változatuk ismert.
A sopronhorpácsi szoborhoz a mintát valószínűleg egy "annabergi szentkép" adhatta. Az alsó-ausztria Annaberget búcsújáró-templomát a máriacelli zarándokok közül is sokan felkeresték. A szentképekre a főoltár kegyszobrának leegyszerűsített grafikus változata került.
Az annabergi reneszánsz szobor készítőjének Kassai Jakabot (Jakob Kaschauert) tekintik. A "Száz falu könyvesháza" sorozatban megjelent, Sopronhorpácsot bemutató kötet a szobrot az "annabergi kegyszobor másolatának" nevezi. Csupán a téma ugyanaz, szó sincs másolatról.
A sopronhorpácsi szobrot Kántor József és neje Horváth Rozália, állították feltehetően valamikor az 1870 körül.
A talapzaton lévő felirat már nem olvasható.

A közeli Egyházasfalun ezzel a szoborral témájában azonos másik alkotást találunk. Ott a készítő és az állítás éve is ismert - Horváth Sándorné, 1908.

---