"Csantavér. A falu első írásos említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462 februárjában az akkor Csongrád megyéhez tartozó Chontafeyer nevű települést édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta, akiről az Corvin Jánosra, majd özvegyére, Frangepán Beatrixra szállt."
Csantavér a leghomogénebb etnikai összetételű község Bácskában, (Észak-Bácska), ti. a lakosság több mint 90%-a magyarnak vallja magát. Föltehető, hogy a döntéseket is maguk hozzák.
Igényesek is: a falu főterére egy Halugin szobrot állítottak. Mégpedig jelentős méretűt, (magassága 2m, négyzet alapú kő talapzaton) tekintve, hogy ezen a főtéren áll a délvidék egyik legnagyobb katolikus temploma, a Páduai Szent Antal templom, (ha valakit érdekel) a következő dimenziókkal: 42 méter magas, alaprajza kereszt alakú, 47,5 méter hosszú, 34,5 méter széles.
A mondanivalót Halugin egy gömb-formában fejezik ki, de érthető. Halugin az aratómunkások érzelmeit és környezetét láttatja.
A szoborral megküzdöttem, a szükséges adatok (évszám, alkotó) sokáig rejtély volt előttem, ráadásul „külföldi”, de mindig érdekelt a szobor. A minap, amikor tüzetesebben kutattam, Bácska szobrai után a szerb szoborkatalógusban, gyanússá vált egy gömb és annak metszetei. A félrevezető az volt, hogy helységként Szabadka van megadva, másodlagosan ugyan Csantavér, de a képminősége miatt beton szobornak vélné az ember. Tehát nem akart összejönni. De az izgatott, hogy e nem túl nagy község főterén hogyan lehet kettő ekkora szobor? Többedik nekifutásra (nekem több nézetből is van képem), kezdett gyanússá válni, hogy ez az a csantavéri szobor, amit körbefotóztam. Igen!!!
(Most, hogy meg van, nem is férek a bőrömbe!)

---