Ez a mellszobor életciklusát tekintve hasonló, vagy azonos "pályát" futott be, mint Latabár Kálmáné (ld. a kapcsolt lapon). A színház előcsarnokában helyezték el mindekettőt 1971-ben, amit igazol a Népszabadság 1971. 04.17-i számának avatásról szóló tudósítása. Arról viszont, hogy mikor kerültek az irodák folyosójára, nem találtam adatot. Egyértelmű, hogy ez a döntés is együtt érintette a színház két kiemelkedő személyiségének portréját.

Sárdy János (1907–1969) sokrétű tehetségként operaénekes (hangfekvés: tenor), színész volt. Életrajzát, ahogy "a tehetség utat tör magának" teljes mélységben rögzíti a Színészkönyvtár oldala http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/sardyelet.htm
Pályája az Operaház színpadán indult, miközben jelentős filmszerepeket is kapott. Ez hozta meg ismertségét, ami az operaházi pályájára is kihatott, illetve az operett színpadára történő első vendégszerepére is ezáltal került sor. Ide végül – sok gondolkodás és a műfajok közötti folyamatos váltások között – 1958-ban igazolt át.
Partnerei között tudhatta Honthy Hannát, Feleky Kamillt, Latabár Kálmánt, míg különböző darabokat tűztek műsorra személyére és persze hangjára alapozva..

Színházi szerepeiből: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/sardyszin.htm
Televíziós és filmszerepeiből: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/sardyfilm.htm

Abody Béla írta róla: "Sárdy idővel végig énekelte és játszotta a nevezetesebb operettek szinte valamennyi bonviván szerepét, jelentős alakítások sora fűzi az opera színpadához is egyben, de humoros karakterszerepekben is kitűnő prózai alakításokra emlékezhetünk. "Kivételes színészi képessége, kamaszos férfibája, vidékies akcentusával is kiemelt kedves humora járult hozzá kiművelt, jól kezelhető szép hangjához.""

Sárdy János énekel: https://www.youtube.com/watch?v=jMQUxZm9gq8

---