Rákóczi út. Történelme a régmúltba nyúlik vissza, története a dicsőséges építkezéstől indul (egykor a Közmunkák Tanácsa által építtetett Andrássy úttól eltérően "természetes" módon épült). Első épületei közül talán a legfontosabb a Rókus-kápolna (1711), amihez később, a század végén hozzáépült a kórház.
Egykor Budapest (Pest) egyik legszebb, legvonzóbb útvonala volt. Most lehangoló, különösen az utcaszint, a – sajnos sokszor ma már okafogyott – portálok "sokszínűsége" (stílustalansága) miatt. És az enyészet, ami (egy-két felújított épülettől eltekintve) birtokba vette. Jellemző talán, hogy itt a muemlékem.hu mindössze három védett épületet tart nyilván. Ez sajnos közvetlenül napjainkban nem sokat jelent, de annyit mindenképpen, hogy még a szándék sincs jelen. És persze a műemlékvédelem...

Az 51-es számú házról adat nem lelhető fel. Építője, építtetője homályba veszett. A levéltári adatoknál nem található érdemi adat, a harmadikként jelzett átfogó igényű könyv is mindössze annyit jegyez fel róla: lakóépület.
Az építés évszámára sokáig nem találtam megalapozott adatot. A hosszas keresés eredményeként azonban egy Google-könyv találata lehozta Szepes Mária Emberek és jelmezek című önéletrajzi elemekre épülő könyvének részletét (ki hitte volna, hogy ilyen jellegű infó-t tudunk meg tőle/róla?), ami szerint 1913-ban költöztek éppen ebbe, az akkor új építésű házba, annak ötödik emeletére. https://books.google.hu/books?id=TL02DwAAQBAJ&pg=PT32&lpg=PT32&dq=r%C3%A1k%C3%B3czi+%C3%BAt+51&source=bl&ots=OhlY9iW4NG&sig=jROp3MeOyenNoWZ74l8kJYytIL8&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj49KOVqsjZAhXO-KQKHXO5ABE4FBDoAQhZMAk#v=onepage&q=r%C3%A1k%C3%B3czi%20%C3%BAt%2051&f=false Nézz bele! Itt azért van érdekesség, a ház egyes részleteinek leírása, a századfordulós miliő, művészélet, érdekes adalékok.

Mindez arról, ami nincs, vagy éppen csak, hogy van.
Ami biztos, az épület két oldalán előreugró tömb tetején, maga Rákóczi néz le a ma már erősen elkoszolódott, zsúfolt útra és környékére. Pontosítok: Rákóczi Ferenc szobra és egy nőalaké, aki név szerint azonosíthatatlan, funkcióját tekintve egy babérkoszorú őrzője. Ők ketten – ha két ilyen tömb van –, mindkettőn jelen vannak, vagyis két példányban.
A két szobor állaga nem annyira rossz. Már, ha összevetjük a ház, környezetük foszló-koszló, bomladozó állapotával. Persze, a biztonsági okokból a nyakuknál a házhoz béklyózott szobrok látványa itt is megdöbbent. Mióta lehet rajtuk... és meddig?

---

II. Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnő - házassága révén Erdély fejedelemasszonya -, férjének 1711-es rodostói száműzetése után apáca lett. Vagyis a sima fejfedőt (fityulát?)) viselő, egyszerű ruhába öltöztetett nőalak akár a feleségével is azonosítható!

A fejedelem rézpénzeit egyébként Libertasnak nevezték. Ezen babérkoszorúval a fején ábrázolták, ami alapvetően a szabadságot jelképezte. Ebben a felállásban az özvegye kezében tartott babérkoszorú az elveszített szabadságot jelképezhette.
(Bár érdekes, hogy 1912-ben, amikor megtervezték a házat, miért ilyen pesszimista hangulatú szobrokat helyeztek erre a "modern" épületre. A közelgő világháborút még elhomályosította a Monarchia diszkrét bája...)

---