Tavaly december 10-én szokatlan emléktábla-avatás kapott kiemelt médiafigyelmet: roma származású hajléktalannak állítottak domborműves táblát a Nyugati pályaudvar Váci út felőli oldalán az Emberi jogok napján. Puczi Béla (1948–2009) cigány származású erdélyi magyar menekült volt, aki 1990-ben a „fekete márciusként” emlegetett marosvásárhelyi pogrom idején a hidegvölgyi cigányok egyik vezéralakjaként társaival együtt védte a magyar tüntetőket a lincselni készülőktől. Tőle származik az elhíresült biztatás: „Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!” Puczit az akkori kiállásáért az eseményeket követően letartóztatták, nyolc hónapi vizsgálati fogság után letöltendő börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték, de – nemzetközi szervezetek és az RMDSZ nyomására – az ítélet végrehajtásának megkezdéséig feltételesen szabadlábra helyezték. Ekkor Magyarországra szökött és politikai menedékjogot kért, amit először elutasítottak, majd egy elhúzódó eljárást követően mégis megadtak. A szakmunkás végzettségű, magát továbbra is magyarnak valló roma férfi sorsa azonban többé nem rendeződött; élete utolsó szakaszában a Nyugati téren élt hajléktalanként és mint „parkolássegítő”, illetve „kocsivigyázó” kereste meg a napi betevőt. Az emléktáblát éppen ezért helyezte el e helyütt az Idetartozunk! Egyesület és a Roma Sajtóközpont.

Az emléktáblát eredetileg 2017. október 7-én, a Roma Büszkeség Napján tervezték felavatni, azonban a MÁV - az emléktáblák kihelyezésének irányelveire hivatkozva (Puczi ugyanis nem volt a MÁV-dolgozó) – az utolsó pillanatban nem engedélyezte az épületre történő kihelyezést. A felháborodást érzékelve az emberi erőforrások minisztere felajánlotta ugyan, hogy az alkotást a 2018-ban megnyíló roma kulturális központ, a Cziffra-palota falára tegyék ki, ám a szervezők szerint ott – az eredeti szándékaikkal ellentétben – „roma belügynek” hatott volna a megemlékezés. Egy héttel később a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a társaság szigorú szabályainak felülvizsgálatáról és kedvező döntés meghozataláról tájékoztatta a szervezőket.

A bronz portrédombormű fiatal alkotója, Kállai András (Budapest, 1982) 1996 és 2000 között az Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola kőszobrász szakát, az azt következő tanévben pedig ugyanott a díszítőfestő szakot végezte el. 2001–től 2006-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakára járt, ahol mestere Körösényi Tamás volt. Miután lediplomázott, három évet élt és alkotott Londonban. 2007-ben „A dagadt Barbie” cínű alkotásával szerepelt az 52. Velencei Biennálé első Roma Pavilonjában. Alapító tagja a 2013-ban Berlinben megalakult Sostar?/Why? művészcsoportnak. A szobrászat mellett fest is, valamint videó- és alkalmi installációkat készít. Egyértelmű, elkötelezett üzenetet hordoz a 2011 áprilisban a Műcsarnok Menü-Pont Galériájában bemutatott videóinstallációja, a „Menetelő Barbie-k”. Számos hazai és nemzetközi, egyéni és csoportos kiállításon vett részt.

A portrédomborművet magába foglaló, a művész közlése szerint travertin mészkőre gravírozott felirat a következő:

PUCZI BÉLA
1948–2009
TÁRSAIVAL
MEGVÉDTE A MAGYAR
TÜNTETŐKET
A LINCSELNI KÉSZÜLŐ
TÖMEGEKTŐL.
MAROSVÁSÁRHELY, 1990
„NE FÉLJETEK MAGYAROK, ITT VANNAK A CIGÁNYOK!”

---