Mint ahogy a kapcsolt lapon már színt vallottam, évekig jártam el a két dombormű mellett viszonylagos rendszerességgel. Néhány visszalátogatás, megváltozott érdeklődés és szemlélet után "felfedeztem" őket, és döbbenten látom, hogy 1968. óta vannak helyükön.

A Központi Statisztikai Hivatal története a társ-lap alanyával indult az 1948-as forradalmat követően, amikor Szemere Bertalan, az Magyarország első felelős minisztériumának illetékes minisztere Fényes Eleket ajánlotta a tervezett Országos Statisztikai Hivatal igazgatójának. A hivatal a szabadságharc leveréséig működött is, de ezt követően az osztrák statisztikai hivatal fennhatósága alá került tevékenységi köre.
Változást hozott az osztrák-magyar kiegyezés, így a Andrássy-kormány felkérte Keleti Károlyt, hogy az önálló magyar statisztikai szolgálat megalapozására készítsen előterjesztést.

Keleti Károly (1833–1892) közgazdász, statisztikus volt, aki keveset jogot is tanult. A szabadságharcban ő is részt vett (igen fiatalon), az osztrák fogságból is, de a kényszersorozás elől is megszökött. Lényegében a fenti megbízatással indult pályája, aminek révén a hivatalos statisztika megteremtőjeként tartják számon.
Teljes élettörténete és pályája, tevékenysége az általa létrehozott hivatal keretein belül bővebben olvasható a KSH honlapján, a róla szóló cikkben: https://www.ksh.hu/mult_keleti_karoly

Főbb műveinek listája: https://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_K%C3%A1roly

---