A "hármak" utolsó darabja. Ne tévesszen meg senkit, itt nem a "napi maci" egy változata látható, hanem egy ló keresztcsontja. Pontosítok, az én fantáziám képes ilyen asszociációra. Sőt, hozzáteszem, mindhárom eddig bemutatott alkotás, azaz. állat valamilyen – eredetileg kisebb – egysége kicsalt belőlem hasonló képzeteket. Bocsánatot is kérek.

Az Állatorvosi Egyetemen három sajátos alkotást avattak az elmúlt év végéhez közeledve. A kapcsolt lapokkal teljes a kollekció. Érintettek: még: egy ló medencecsontja és egy szarvasmarha nyaki csigolyája. Valamennyien egy-egy kis kertet kaptak, ahová felállították őket. Én továbbra is úgy gondolom, az eredeti gondolat az illusztrálás lehetett, az avatásról szóló híranyag díszítést említ.
De miért is ne? Nem biztos, hogy felül lehet múlni bármit, amit a természet alkotott. Sőt annak legkisebb részlete is gyakran meglepő szépséget hordoz.
Engem például mindig lenyűgöz egy élőlény felépítése, vagy ha belelátok abba a "szerkezetbe", ami életet hordoz, vagy hordozott. Előfordult, hogy műtétet néztem végig (filmen), rácsodálkoztam a tálcán továbbdobogó szívre...

De ez bizonyos értelemben mellékvágány. A szobor/szobrok komolyságát bizonyítja, hogy létrehozásának ötletgazdája, egyben alkotótárs Sótonyi Péter, az egyetem rektora.
A szobrász-alkotó, Kontur András itt is a roncsolás technikáját alkalmazta. Igaz, itt más utat járt, felkérés alapján dolgozott, de egy-egy alkotás létrehozásakor lehetőleg valamilyen autonóm témáját szövi tovább. Itt pedig több nyitott út mutatkozik, az ablakok, a lándzsa, a nap, stb. sorozata.

---