A Belvárosi Szent Anna templom a Szervita Rend temploma. A Szervita Rend Ordo [Fratrum] Servorum Beatae Mariae Virginis, Servi Mariae, Servitae (OSM, OServ) – Boldogságos Szűz Mária Szolgáinak Rendje. Végleges pápai jóváhagyást a rend 1304-ben kapott. A rend 1686-ban megtelepedett Pesten és Egerben. 1717 és 1732 között az Invalidus-ház szomszédságában építették föl első budapesti kolostorukat és templomukat. A templomot Hölbing János tervezte. 1871-ben Diescher József a homlokzatot eklektikus stílusban alakította ki. A templom állaga nagyon leromlott. Az ALAKart Ipar- és Képzőművészeti Kft. felmérési terve és levéltári anyagok kutatása alapján reprodukálni tudta a Dieschler-féle homlokzat képét. Ezek alapján készült el a homlokzat restaurálási koncepciója és terve, a felújítás 2014-ben készült el. Kő- és bádogos restaurátor: Csányi Szabolcs.

A jobb oldali félköríves szoborfülkében Szent Peregrin (Laziosi Szent Peregrin, Forli Szt. Peregrinus (Pellegrino Laziosi/Latiosi da Forli, c1265–1345)) szerzetes szobra áll. A rákban szenvedők védőszentje. Rosszindulatú daganata egy éjszakán át Jézushoz történt imádkozás után meggyógyult. 1726-ban szentté avatták.
A szobron a Szervita Rend viseletében látható: „A szerviták – a Fájdalmas Szűzanya gyászára utalva – fekete kámzsát, rajta fekete skapulárét és csuklyát hordtak, bőrövvel és térd alá érő fekete köpennyel.”
Miután nem tudtam, mi a skapuláré, utánanéztem: „A skapuláré (latinul scapulare vagy scapularium) Szent Benedek rendszabályának 55. fejezetében elrendelt és a szerzetesi ruha felett a kézi munka alkalmával viselendő öltönydarab. Alakja nincs meghatározva. Valószínűleg fedte a vállakat és elől-hátul lelógott, amiért a nevét is nyerte.”

---