Az óvárosi hídtorony a világ gótikus építészetének egyik remekműve. A XIV. században épült. A torony nemcsak a Károly-híd feljárója és dísze volt, hanem az óvárosi erődítmények egyik része is. 1390 és 1395 között építette Peter Parler műhelye, homokkőből. 1874 és 1878 között Josef Mocker restaurálta.
A torony előtt a Keresztes lovagok tere van, amit 1846-48-ban a Klein testvérek tervei alapján alaítottak ki.

Legdíszesebb a keleti homlokzat, amelyen szinte érintetlenül maradtak meg a csipkefinom kőfaragványok. Az első emeleten középen Szent Vitus szobra, két oldalán IV.Károly és IV.Vencel (ők építtették a hidat) ülőszobrai. A II.emeleten Szent Adalbert és Zsigmond császár alakja, alattuk oroszlánszobor.
A kapuboltozat fölött annak a tíz országnak a címere látható, amelyek VI. Károly és fia IV. Vencel uralma alá tartoztak.
A plasztikus díszítések a Szent Vitus székesegyház szobordíszeivel állnak kapcsolatban. A kutatások megállapították, hogy legalább három szobrász közreműködött az alkotások létrejöttében.

Eredetileg a nyugati homlokzaton is ilyen díszítés volt, de 1648-ban, amikor a svéd csapatok a híd felől támadták Prágát, azok elpusztultak.
Az alkotásokat nemrég újíthatták fel, mert a nálam lévő számtalan Prágáról szóló könyv mind olyan képet tartalmaz, amin le van feketedve a sok szobor.