Királyhelmecen már 20 éve áll Petőfi Sándor szobra, https://www.kozterkep.hu/~/12103/Petofi_Sandor_Kiralyhelmec_1998.html azóta várta, hogy - legjobb barátja és költőtársa - Arany János szobra is odakerüljön.
2018. márc. 9-én az Arany-emlékév keretében került erre sor.
Hideg, ködös időben indultunk É-ra, de mi odaértünk az avatásra, ahová a szobrász nem érkezett meg, pedig köszöntötték és fel is konferálták.:(
Az ünnepség programja a meghívóban olvasható: http://felvidek.ma/esemeny/arany-janos-szoboravato-unnepseg/
Döbrentei Kornél kortárs író, költő https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B6brentei_Korn%C3%A9l hosszasan méltatta Arany János munkásságát, többször hasonlóságot vonva a Petőfiével.

Petőfi mellett a magyar irodalom egyik legnagyobb költője. 2017-ben ünnepeltük születésének 200. évfordulóját, de továbbra is folytatódnak a róla szóló megemlékezések, idézzük műveit, hiszen azok mindmáig benne élnek a köztudatban.

A Toldi-idézetek, híres balladáinak sorai belevésődtek emlékezetünkbe.
"… mi haszna simább, ha jól megfaragják
Nehezebb eltörni a faragatlan fát. " (Toldi estéje)

"… a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja " – mondja róla Szerb Antal. Szókincse a leggazdagabb a magyar irodalomban.

Rajta keresztül mi is művelődhetünk, nyelvünk, képzeletünk gazdagodhat általa.

Mesterének vallották nagy íróink, köztük Márai Sándor így emlékszik rá: "Aranytól magyarul tanultam "

Sütő András pedig a Toldit olvasva döbbent rá: "Nyelvünk erdőzúgását hallhattam benne… beszélni tanított.”

A rendkívül szerény, nagy műveltségű, intelligens, de zárkózott egyéniségű Arany János, - akinek ”Csupa fulladt és titkos mélység a lelke”-, igaz barátságra talált Petőfi Sándorban, aki költőtársa kérdésére így jellemezte magát pályája elején.
" s mi vagyok én? – kérded. Egy népi sarjadék,
Ki törzsömnek élek, érette, általa”

A népies költészetet azonban meg is haladta, s a tehetségében sem nagyon bízó költő megújította a hagyományos műfajokat, s modern, filozofikus tartalmak, új stílusirányzatok (impresszionizmus) képviselője lett.

A komoly költőtől nem volt idegen az irónia, önirónia sem. Így idézte a tragikus magyar sorsot és önmagát is. Hiába volt elismert költő, a Kisfaludy társaság igazgatója, MTA főtitkára, hivatalos kitüntetések, - mindenütt otthontalannak érezte magát. Pályája végén így vall erről csendes iróniával:
" Szülőföldem Szalonta
Nem szült engem szalonba
Ezért vágyom naponta
Kunyhóba és vadonba.”

Kevesen tudják róla, hogy zeneszerető, hangszereken játszó ember volt; s műfordítóként is kiemelkedik (pl.: Shakespeare: Hamlet)
A magyarul beszélők számára Arany János az anyanyelvet jelenti. Nyelvhelyességi, nyelvhasználati kérdésekben a mai napig őt idézik, az ő változatát fogadják el döntő bizonyítékként.

Sok betegség gyötörte, örökölt tüdőbaja mellett mégis példamutató egész élete és munkássága.

Hitvallása:
"Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben."

---