Az épület szobrainak nagy részét Johann Georg Bendl cseh szobrász alkotta: vértanúk, szentek, a négy evangélista, Mária és Jézus szobrokat.
A Klementinum főbejáratának, s homlokzatának folytatásában csatlakozik az épülethez. Eredetileg késő reneszánsz stílusban építették, majd 1636 és 1659 között barokkosították. Az átépítés Carlo Luragho műve. Tornyát 1714-ben magasították.
1651-1653-ban egy portikuszt is épített, amelyre ezután kerültek a szobrok.
Az emeleti teraszt és a koronázópárkányt 14 életnagyságúnál nagyobb, homokkőből faragott szentszobor díszíti. Ezek Jan Jiří Bendl műhelyében készültek 1655–1660 között. A szentek, a koronázópárkányon: Krisztus a timpanon csúcsán, két oldalán pedig a négy evangelista: Lukács, János, Márk, és Máté.
Lukács és János elkopott szobrainak helyére 1999-ben Petr Váni másolatait állították, az eredetieket pedig a Nemzeti Múzeum kőtárában helyezték el.
A koronázópárkány két végén, az épület sarkán két jezsuita szent: Loyolai Szent Ignác, és Xavéri Szent Ferenc. A timpanon alatti szoborfülkében Szűz Mária szoboralakja áll. A terasz korlátjánal sorakozó egyházatyák: Szent Kelemen, Nagy Szent Vazul, Hippói Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely, Milánói Szent Ambrus, és Szent Jeromos.
1999-ben Szent Ágoston szobrát is Petr Váni másolata váltotta fel; az eredeti példány ugyancsak a Lapidáriumba került.

---