Nagy István szolnoki szobrászművész szobra, egy hatalmas, felröppenni készülő fehér kő galamb fogadja a látogatót Tiszajenő település központjában lévő parkban, a 2012-ben felszentelt új római katolikus templom mellett. Egy közel két és fél méter magas, szórt, műgyanta bevonatú oszlop tetején látható az egy-másfél méter nagyságú galamb, Nagy István magával ragadó alkotása. A szobor jellemző vonása a monumentalitás és az alkotó művészetére jellemző módon, ez esetben is harmonikusan egyesíti a természet elemeit és az anyag törvényszerűségeit. Az oszlopon a II. Világháború tiszajenői áldozatainak nevét olvashatjuk. Az emlékmű a szobrász alkotásainak leírásában Felszabadulási emlékmű, de ma a II. Világháború áldozatainak emlékműve. Az emlékmű megnevezése a korral együtt változott. Kétszer történt emlékmű-avatás, egyszer áthelyezés és egyszer emléktábla kiegészítés.

Az avatás 1985. április 3.-án délután négy órakor történt, amikor Felszabadulási emlékművet, Nagy István szobrászművész, kőbe faragott fehér galamb alkotását avatták fel. Az archív képen faragott kőoszlopon látható a szobor. Az „egyszerűen: szobrász vagyok” címmel a Szolnok megyei Néplap 1985. május 18.-i számában megjelent újságcikkben olvashatunk Nagy István szobrászművész Tiszajenőn álló hófehér galamb szobráról. Műtermében, az idézett beszélgetés időpontjában, látható volt, az akkor már felavatott felszabadulási emlékmű gipsz mása. „A monumentalitásában is könnyű röptű, kiterjesztett szárnyú, hófehér galamb, kőbe faragva” abban a faluban került elhelyezésre, amelyhez személyes élmények, emlékek is fűzték az alkotót.

Az átnevezéssel összefüggő avatás 1991. szeptember 29.-én délben, ünnepélyes külsőségek közepette történt meg. Ekkor, Tiszajenő lakossága kérésére, a II. Világháború áldozatainak emlékére átnevezett, átalakított emlékművet avatták fel és szentelték fel. Nagy István szobrászművész alkotása, a fehér galamb ezen túl a békét, a szabadságot volt hivatva szimbolizálni. Az átalakítás abban mutatkozott meg, hogy az eredeti kő oszlopra új burkolat került, melyen 64 tiszajenői világháborús áldozat neve került megörökítésre.

Az emlékmű áthelyezése a templom építése időszakára esik. Ez úgy derült ki számomra, hogy elkezdtem érdeklődni a településen, mivel jelenleg nem láthatóak, az avatási és a községháza előtti hirdetőtáblán szereplő archív kép szerinti, az alkotás körül eredetileg körben elhelyezett koszorúzási beton lapok. A helybeliekkel történt beszélgetésből kiderült, hogy a római katolikus templom építése kapcsán, 2010-14 között, az emlékművet néhány méterrel áthelyezték, a koszorúzási betonlapok nélkül. Az áthelyezéskor a korábbi tartóoszlopot egy magasabb oszloppal cserélték fel. A márványtábla megfigyelésével ez a változás nyomon követhető. Mai helyén, a terep magasításával kialakított területen, a további tereplépcsők alkalmazásával és a megnövelt oszloppal a galamb szobor lenyűgöző magasságba került.

Az emlékmű emléktáblájának kiegészítése az időközben felkutatott, további tiszajenői világháborús áldozatok neveivel, 2014-ben történt meg.

Ezen emlékmű története igazán 1984-ben kezdődött, amikor beszámol egy újságcikk is arról, hogy az 1954. október 30.-án önálló községgé váló Tiszajenő korábbi álma, egy faluközpont kiépítése, s ott egy felszabadulási emlékmű megvalósítása ügyében tevékenykedik. Megbíztak egy szobrászművészt, Nagy Istvánt az emlékmű megalkotásával, s az elhelyezésére kiválasztott területet, a költségeik csökkentése érdekében, társadalmi munkában tervezték parkosítani. Nagy István szép szobra, emlékműve, azóta is díszíti a faluközpont parkját, s Tiszajenő egyik nevezetességévé vált.

---