Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos legfiatalabb húga (Sátoraljaújhely, 1817. február 19. – New York, 1854. június 29.) az 1848-49-es szabadságharc ideje alatt a tábori kórházak főápolónője. A legelső katonakórházakat Kossuth Zsuzsanna szervezte meg 1849-ben, elsőnek hívta fel a civilizált világ figyelmét a sebesült katonák ápolásának kötelességére.

A Magyar Ápolási Egyesület 2017-re meghirdette a Kossuth Zsuzsanna Emlékévet Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából, február 19. Magyar Országgyűlés határozatával is megerősítve, hivatalosan a Magyar Ápolók Napja lett.

Kossuth Zsuzsanna aktívan segítette bátyja, Kossuth Lajos munkásságát, vállalva ezzel a megtorlásokat, a börtönévek nehézségeit is.
Rövid élete, annál gazdagabb, sokrétű tevékenysége példaképpé teszi az utókor számára.
Amit Kossuth Zsuzsanna tett Magyarországért, a nemzetért, a sebesült betegek ellátásáért, az olyan nemes szolgálat, amelyet csak nagy elhivatottsággal, önzetlen alázattal, nagy akaraterővel érhető el.
Kossuth Zsuzsanna példakép a magyar ápolók és a jövő generációk számára, olyan maradandó cselekedetet valósított meg, mely jóval megelőzte saját korát.

A Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna földi maradványait Amerikából haza szerette volna hozatni, ez eddig nem sikerült, de kellő büszkeség övezi rendkívüli személyét hazánkban, és kellő tisztelettel állítanak emlékhelyeket személyének.

Szülővárosában is a mellszobra az iránta való tiszteletből került a város központjába, a Rákóczi-mellszobor https://www.kozterkep.hu/~/17307/II_Rakoczi_Ferenc_Satoraljaujhely_2011.html mellé, ahol szoborparkot kíván kialakítani a város.

---