A Carrousel-diadalívet 1809-ben állították fel a Place du Carrousel-en, Párizs 1. kerületében, a Louvre Múzeumtól nyugatra. 1888. szeptember 10. óta történelmi emléknek minősül. 1807 és 1809 között épült, Bonaparte Napóleon és hadseregének győzelmeit dicsőíti.
A diadalív tetején lévő négylovas díszkocsi (quadriga) feltehetően a római Konstantin-diadalív bronz lovainak másolata, amely ma a Velencei Szent Márk-bazilika fő kapujának tetejét díszíti. Valójában azonban Napóleon az olaszországi első hadjárat végén, 1798-ban elhozta Velencéből a szobrok eredeti példányát, mint a "hadizsákmányt" és elhelyezték az emlékművön. 1815-ben, a Waterloo-i csata és a császár bukása után, Franciaország a quadrigát osztrákoknak adja, akik azonnal visszaadják Velence városának. A diadalív tetején lévő másolatot a szobrász François Joseph Bosio készítette 1828-ban.
A római Konstantin-diadalív bronz lovainak évezredeken átívelő szimbolikus jelentése van. Aki birtokolja a lovakat, az a "világ ura". Ennek szellemében vitette Konstantin 330-ban Rómából Bizáncba (= Konstantinápoly = Istambul) a szobrokat, és a lóversenypálya (hippodrom) közepén helyezték el. Majd amikor a velenceiek 1204-ben elfoglalták Bizáncot, akkor vitték Velencébe a négy lószobrot és hadi trófeaként elhelyezték a Szent Márk Bazilika homlokzatára. (A homlokzaton ma látható szobrok másolatok, mert állagmegóvás miatt az eredetieket bevitték a bazilika karzatára, fedett térbe.) Ezen szimbolikus jelentés miatt vitette Napóleon 1797-ben, az első itáliai hadjárata során a szobrokat Párizsba. A Bosio által készített kompozíció a megszemélyesített Békét ábrázolja diadalszekéren, a kocsi mellett kétoldalt két nőalak a két szélső ló kantárját fogja, másik kezében pálmaágat tart.

---