A szobor egy körülbelül 15-20 méteres oszlop tetején található.

Igencsak tudatos döntés lehetett, hogy Lukács Margit és Básti Lajos szobrát párban állíttatták a megépült épület két oldalára, a Nemzeti Színház szoborparkjában. A két művész pályája sok egybeesést mutat.

Lukács Margit (1914–2002) a Nemzet Színésze címet 2000-ben kapta, **Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Kiváló Művész**, Jászai Mari-díjas színésznő, operaénekes. ("**"-k jelzik az egyezést).
Ugyancsak Színiakadémiát végzett és a Nemzeti Színházhoz 1937-ben szerződött (mint Básti), de végig annak tagja is maradt. Vendégművészként szerepelt az az Operaház, az Erkel Színház, a Zeneakadémia és más színházak színpadán.

Elegáns megjelenése mellett jellegzetes orgánuma és a legszebb színpadi beszéd tette hasonlóvá a két művészt, aminek következtében mindketten a drámai szerepekben mutatkoztak legtöbbet... néha természetesen ugyanabban az előadásban.

"...elfáradni csak előadás után szabad, s az előadás számomra addig tart, amíg élek" – ez volt Lukács Margit ars poetikája. Végül mégis elfáradt. Utolsó éveit színészotthonban töltötte, halála előtt évekig betegeskedett.

Egy vers (Tóth Árpád: Őszi kérdés), "a hang" és kép: http://www.youtube.com/watch?v=A5ZX9hjqU2Q
"nyomtatásban": http://epa.oszk.hu/00000/00022/00140/04549.htm

---