A reformáció 500. évfordulóján Rimaszombatban monumentális Gályarab-emlékművet avattak.
Fekete, másfél méter magas, 2 méter széles talapzaton fehér márványból Isten kezét faragta ki a szobrász, mely tenyerén 4 összeláncolt gályarabot tart, utalva arra, hogy a hullámokból is kiemeli a szabadító Isten a gályarabokat.
Erre utal a talapzaton olvasható idézet is, amit Sámuel második könyvében (22.17) olvasunk: „Lenyúlt a magasságból és felvett engem, s a mélységes vizekből kihúzott engem.”
Hirdeti ez az emlékmű a hitért még szenvedést is vállaló hűséget és Isten szabadító szeretetét.

Megemlékeztek az ünnepségen arról, hogy az 1671 és 1681 közti időszak az egyház történetében a gyászos évtized. Ekkor voltak a szervezett protestáns üldözések, templomfoglalások, kínzások.

Most vallásszabadság van, hitünket szabadon felvállalhatjuk, de fontos, hogy emlékezzünk a meghurcolt gályarabokra, akiknek kitartásukból, hűségükből erőt meríthetünk.

A fekete talapzaton 41 református és 18 evangélikus lelkész nevét olvashatjuk.

---