Kaffka Margit (1880–1918) író, költő, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója, a Nyugat nemzedékének fontos tagja.
Nagykárolyban született. A szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában tanult ösztöndíjasként, cserében egy évet tanított Miskolcon. Budapesten tanult tovább. 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában tanári oklevelet szerzett. Visszatérve Miskolcra a polgári leányiskolában tanított. Itt jelentek meg első írásai, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal, Szabó Dezsővel, és Balázs Bélával. 1905-ben ment férjhez, és 1907-ben Budapestre költöztek. Budapesten tanárként dolgozott. Elvált, majd újra férjhez ment. Az I. világháború kitörésekor otthagyta tanári pályáját, és csak a szépirodalomnak élt. A háború után spanyolnátha járvány áldozatává vált. Budapesten halt meg 38 éves korában.
Kaffka Margitról bővebben itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kaffka_Margit
Mellszobra most az egykor róla elnevezett iskola kertjében, a főbejárattól balra látható.
A tábla nem bronzból készült, inkább márványból, melynek színe a bronzéra emlékeztet. Az évszámból ítélve valamikor 1998 után, utólag helyezték a talapzatra.