Felsőszentmárton Baranya megye szélén fekvő módosabb falu. Nagyrészt római katolikus horvátok lakják. A település közepén álló Szent Márton r. k. templom műemlék: 1727-ben épült és 1852-ben átalakították. A templom közelében három mellszobrot találtunk, egyik Josip Gujas Dzuretin, a másik Matija Gubec, a harmadik Duso Simara Puzarov feliratot viseli. Nyilván ezen horvát hírességeknek állítottak itt emléket.

A templomtól nem messze, kissé délebbre, a „Josip Gujas Dzuretin Kulturális és Sport Központ” épülete előtt áll Matija Gubec parasztvezér mellszobra.

Magas kőtalapzaton áll. Keleti oldalán a felirat: MATIJA GUBEC. A mellszobrot kőből faragták. Középkorú, nyílt tekintetű, bajuszos, göndör hajú alakot formázott a szobrász.

Nincs évszám, sem alkotói név vagy szignó.

Matija Gubec vagy magyarosan Gubecz Máté az 1572-1573-as horvát parasztfelkelés vezére volt. Életéről részletesebben a Wikipédia ír: "Gubecz Máté (horvátul Matija Gubec, eredetileg Ambroz Gubec; Hižakovec? 1538? – Zágráb, 1573. február 15.) horvát parasztvezér, a horvátországi parasztháború (1572–73) vezére volt. A Máté nevet Istvánffy Miklós humanista történetírótól kapta, aki a felkelést Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV.-ben örökítette meg. ..."
A felkelés leverése és a vezér elfogása után pontosan ugyanolyan kegyetlen módon végezték ki Zágrábban 1573-ban, mint ahogyan azt Dózsa Györggyel tették Temesváron 1514-ben. ^[1]

A szobor avatásáról írt a megyei napilap (Dunántúli Napló 30. 1973. április 10. 89. sz. p. 5.).
R. É.: A nagy horvát parasztvezér emlékére. Felavatták Matija Gubec szobrát Felsőszentmártonban.
Szoboravató ünnepségre gyűlt össze vasárnap délután Felsőszentmárton lakossága. A 400 évvel ezelőtti horvát parasztfelkelés vezetőjének, Matija Gubecnak mellszobrát — Garami László szobrászművész alkotását — Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője avatta fel. ünnepi beszédében így idézte a zagorjei dicső felkelőket:
— Ma itt a horvát Dózsára, Matija Gubecre emlékezünk. Horvátországban a féktelenül növekvő kizsákmányolások — adó, robot, dézsma, — a jobbágyok számára egyre elviselhetetlenebbé váltak, a nép elkeseredése 1572—73 telén felkeléshez vezetett. A harcokat a sztubicai Matija Gubec vezette. A kaszákkal, lándzsákkal felfegyverzett parasztsereg győzelmes előrenyomulásai ellenére sem bírta a harcot a megerősített nemesi seregekkel szemben. A felkelés 1573 februárjában elbukott. Véres kegyetlenkedések, megtorlások sorozata következett... A mai ünnepi megemlékezésen szobrot avatunk, ami Matija Gubechez talán nem hasonlít, hiszen hiteles képmás róla nem maradt fenn. De ez a szobor több, mint képmás, jelképe a magyar és a horvát nép barátságának. Az ünnepségen, melyen a siklósi úttörő fúvószenekar és a helyi iskolások szerepeltek, részt vett Svetozar Starcevic, a jugoszláv nagykövetség első tanácsosa, Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, országgyűlési képviselő, dr, Vida Sándor, a Siklósi Járási Pártbizottság első titkára, valamint a község állami és társadalmi életének vezetői. ^[2]

[április 10-e kedd volt, így az avatás április 8-án vasárnap történt.]

A cikkre Benkő Gabriella Emese hívta fel a figyelmemet.

---