„Petőfi Sándor (született Petrovics, Kiskőrös, 1823. január 1. [keresztelés dátuma] – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja."

1849. július 31-én Bem 6000 fős serege Fehéregyháza és Segesvár közti völgyben találkozott össze az oroszok 12000 fős seregével. Az egész nap tartó csata a magyarok vereségével végződött. A csatában elesett Petőfi is. Emlékére Segesváron szobrot állítottak.

„Köllő Miklós alkotását 1897. július 31-én leplezték le ünnepélyes keretek között a segesvári csata évfordulóján. A szobrot Segesváron a Nagy- Küküllő megye székháza mellett levő kis térre állították. Az első világháború idején elmenekítették "időlegesen" Kiskunfélegyházára. Ma Kiskunfélegyháza főterén látható. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmával Kiskunfélegyháza egy Petőfi szobrot ajándékozott cserébe a fehéregyházi Múzeumnak."

A szobor Köllő Miklós székely szobrászművész alkotása. A bronzból készült egész alakos portré a költőt ábrázolja, bal kezében kardja, jobbját vállmagasságba kitárja. A talapzaton szimbólumok: koszorú, zászló, lant és kard. Felirat: "PETŐFI"
A szobrot 1916-ban, a román csapatok Erdélybe történő betörése miatt Budapestre menekítették, majd 1922-ben Kiskunfélegyházán állították fel.
A román vezetés próbálta a szobrot visszakövetelni, de nem jártak eredménnyel.

Az eredeti szobor helyére 1959-ben állították fel Romulus Ladea, román szobrász alkotását, Petőfi mellszobrát.

---