Kovácshida középső részén, a főúttól és az útkereszteződéstől délkeletre egy emlékmű áll. A két összeépített kopjafát gondozott kiskert övezi.

Az egyik kopjafa magasabb a másiknál. Mindkettő geometrikus mintákkal sűrűn faragott. A magasabb kopjafa délkeleti oldalán felirat: 1848. Ugyanez az évszám van az alacsonyabb kopjafa északnyugati felén is.

A két kopjafa között fából egy összekötő elem van. Ennek alakja kokárdát formáz. A lefelé irányuló ágai pirosra, fehérre és zöldre csíkozottak. A kokárda kör alakú széle zöld. Az északnyugati oldalra a „Talpra magyar…” kezdetű vers sorait vésték. A felirat eredetileg is apró betűs volt és ma már nehezen kibetűzhető. Persze értelmezhető, mivel közismert versről van szó. Felül és a túloldalon is voltak még rövidebb feliratok, de mára az olvashatatlanságig lekopottak. Petőfi Sándor 1848-ban írt „Nemzeti dal” című költeményének első versszaka áll itt:

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Az 1848-as forradalom és szabadságharcnak a kerek évfordulóira készültek leginkább emlékművei: 1948-ban, 1973-ban és 1998-ban. A faanyag és a feliratok állapota miatt az 1998-as avatást tartottam valószínűnek. Ám, tévedtem, mert a Google Utcakép 2011 decemberi felvételén még nincs itt az emlékmű.

---