Azon a tavaly tavaszi vasárnap, siettünk a Szilágyságba, Debrecenből. Már majdnem odaértünk, hisz Ipp nevű település Szilágysomlyótól csak 16 km-re van. Muszáj volt friss kávét magamba önteni, ezért megálltunk a település szélén, a benzinkútnál, kávézni. Majd továbbmentünk, be a faluba. Ott találtunk egy réginek tűnő református templomot, ami egy magaslaton állt. Előtte éppen két emlékmű, kicsit furcsa elhelyezésben, és a méretek se nagyon passzoltak.
Megálltunk, hogy megnézzük a templomot, meg az emlékműveket. Szinte sütött a gyűlölet a településen...
Mégis gyorsan felmentünk a magyarok által használt református templomhoz. Találtunk útközben, már a templomkertben egy közös első és második világháborús emlékművet. Az első világháborúban hatot, a második világháborúban harminc embert veszített a falu. Az emlékmű minden jó ízlést nélkülöz. Van itt Turulmadár, magyar korona, kopjafa, kardok, stb...
Egy biztos, magyar emberek emlékére állították. Ez a kisebbik emlékmű a faluban.
Igen ám, de ezelőtt áll egy még ízléstelenebb, hatalmas, román emlékmű. Le se fotóztam, mert annyi ellentmondás volt a két emlékmű között.
És, itt jön a csavar a történetben: hazaérve az volt az első, hogy utána nézzek ennek a településnek. Az alábbi wikipédiás leírást találtam az Ipp nevű településről: "A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 7-én a bevonuló 11. hajdúezred 1. zászlóalja hosszabb pihenőt tartott a településen, amikor az egyik lőszerkocsin egy rekesz korábban zsákmányolt és a zötykölődéstől élesedett kézigránát felrobbant, halálosan megsebesítve két embert. A szeptember 13-án a budapesti gyalogezred 32. karhatalmi századával kiszálló Bedő Zsolt főhadnagy már azt az információt kapta, hogy almáskosárba rejtett pokolgép végzett három honvéddel. Bedő különítménye a magyar többségű községben 18 „vasgárdagyanús” embert talált, akik közül 16-ot lelőttek. Az iskolában elszállásolt katonákra éjjel valaki rálőtt, amire válaszul a honvédek – hivatalosan „a támadók üldözése közben” – 157 román férfit, nőt és gyereket öltek meg. Annak ellenére, hogy a 2014 lakosú településen mindössze 392-en voltak román anyanyelvűek, magyar és szlovák áldozat nem volt. Az esetet magyar források alapján feltáró Illésfalvi Péter hadtörténész a magyar honvédek üldözésre vonatkozó állításait „szégyenletes hazugságnak” minősítette. A karhatalmi század szeptember 15-én hagyta el a falut, és Márkaszéken folytatta tevékenységét.
Az áldozatok emlékére 1996-ban emlékművet állítottak fel a faluban."
A másik emlékművet NEM fotóztam...
Akit a téma részletesebben érdekel, viszont itt megnézheti, és további leírást is talál az akkori eseményekről:
https://erdelyinaplo.ro/aktualis/riportok/ipp-ahol-mindenkinek-megvan-a-maga-keresztje

---