Emlékmű, szobor.
Jókai.
Aranyember.
Komárom.
A lap emlékműve elsődlegesen mégsem a felsoroltaknak emlékműve.
Komárom.
Az Aranyember a felvidéki magyar színjátszás, a magyar nyelv, a magyarság megmaradása érdekében történő félévszázados összefogás előtt tisztelgő emlékmű. A felvidéki magyar nyelvű színjátszás jelenkori képviselői az Aranyember arctalan szobrával emlékeznek elődjeikre.

Az emlékmű-szoborról írják:
http://felvidek.ma/2017/01/aranyember-szobor-adomanyozok-aranyaibol/

Batta György, Felvidék ma, Részletek :
"A szoborállítást Konrád Márta nyugalmazott pedagógus kezdeményezte a hazai magyar hivatásos színjátszás újraéledésének hatvanadik évfordulóján, s a TEÁTRUM színházi polgári társulás azonnal támogatta ötletét. Kultúra nélkül nincs Magyarország – mondta annak idején Klebelsberg Kunó legendás kultuszminiszterünk, és mi, azóta „határon túliak”, ma is tökéletesen egyetértünk véleményével, hiszen kultúra nélkül felvidéki magyarság sem lesz…"

"A talapzaton a MATESZ első társulata színművészeinek nevei olvashatók."

"Az avatás dátuma azért lett január harmincadika, mert 1953-ban ezen a napon tartották a MATESZ első bemutatóját." Az Aranyember azon a helyen áll ahol a Magyar Területi Színház székhelye volt lebontásáig.

"... az emlékműnek is tekinthető Aranyember-szobor költségei közadakozásból gyűltek össze, azt Konrád Márta, és a TEÁTRUM ünnepélyesen a városnak, és minden kultúrát szerető magyar és nem magyar embernek ajándékozza. "


Alacsony, színpadot megjelenítő alapzaton, színpadi díszletek boltívei alatt áll a testület által sokszor játszott, Komáromhoz kötődő Jókai színdarab képzeletszülte föszereplője. A főszerepet az évek során számosan alakították ezért arctalan a szobor. Az alap gránitlapokkal burkolt, magyarázó felíratokkal. A díszletek és az Aranyember sík acéllemezből készült, egymástól kissé oltolva. A főalakot műgyantával átitatott aranyszínű lepel, takarja, előtte aranyszínű fekvő sétabotja és az emlékezés élő koszorúi.