Tudom-tudom, Nyíregyházán járunk, de én mégis egy székesfehérvári kitérővel kezdeném a bevezetést. Kis srác koromban egyszer-kétszer láttam egy fekete szökőkutat szülővárosomban a Technika Háza előtt ( https://www.kozterkep.hu/~/20731/Csorgokut_Szekesfehervar_1978.html ). Érdekesnek találtam, azonban amikor kicsit idősebben ismét kerestem már hűlt helyét találtam, elbontották. Fürtös György egyetlen fekete színű csorgókútja volt, ha igaz a mendemonda talán megvan még az egyik szomszédos falucska kertjében… már csak meg kéne találni. :)

Nyíregyháza lakosainak is megadatott az a lehetőség, hogy a pécsi Zsolnay-gyár egykori kiváló keramikusától kettő alkotással büszkélkedjenek, melyek mind a mai napig megvannak. Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy régi múzeumi évkönyvben látott fotó alapján a Google Street View segítségével megtalálom ezt a díszkutat. Izgultam is rendesen, hogy valóban ott lesz-e még, ugyanis az utcakép 2012. januárjában készült.

Szerdán a kora esti órákban útnak indultam a lakótelepen, óriási örömömre a bokrok mögött megbújva egyszercsak előbukkant a székesfehérvári „rokon”. Víz már nem csobog benne, a csorgói megsérültek, a medence repedezett, az oldalsó díszítőelemek sérültek, van ami már hiányzik. Az esztergályozottnak tűnő középső ún. orsó elemen (tisztára olyan, mint a pécsi Barátság-kút elemei) egy feje tetejére állított alma látható, mely a Nyírség kincsét szimbolizálja (lejjebb is olvasható).

Mendöl Zsuzsanna művészettörténész az alábbiakat írja róla a Janus Pannonius Múzeum 1983-as évkönyvében:

„Fürtös csorgókútjainak felépítése a funkcióból következően is hagyományos: medence, közepén pillérrel, amelyből több irányban víz csorog. Ez a központi tengely a kút egyedivé tételének, díszítésének legfőbb területe. Esztergályozottnak tűnő, vaskos formák, az egész kúttest egyetlen plasztikaként, tömegként formált. A megrendelések következtében e medencék csak az elfolyó víz felfogására, elvezetésére szolgálnak, nem tárolására….”

„… A tervező az azonos típusú megrendeléseknél - az ökonómikusabb munka érdekében hasonló formaelemekkel, felépítéssel dolgozik. Nyíregyházára az északi érintő úti lakótelep parkjába készített (1980-ban) kútja a székesfehérvári és bizonyos mértékig a margitszigeti Thermal szálló halljába készített ivókút (1979) rokona, csupán a központi oszlopot itt - a Nyírség kincsére utalva - egy alma koronázza.”

Szerintem nem sok nyíregyházi tud a létezéséről, a bokrok egyre jobban körbeveszik, talán a mögötte lévő régi sárga padon – szerintem korban egyidősek lehetnek a kúttal – megpihenő járókelők néha morfondírozhatnak azon milyen is lehetett, amikor még víz csordogált benne…

---