Millenniumi kopjafát avattak 2002. augusztus 20-án, a szolnoki Széchenyi lakótelepen, a Széchenyi István Gimnázium előtti parkban. A kopjafát ezen esemény előtt, a lakótelepi Milleniumi ligetben, egy közeli fás részen állították fel Szolnok Város Napján, 2000. szeptember 1-én, mely az első Szolnok napja volt. Innen került át jelenlegi helyére, ahol a felavatás megtörtént, melyről az első forrásban fénykép is látható. A kopjafa, emlékoszlop, készítője Pándi István szolnoki fafaragó.

A kopjafa minden oldala gazdagon díszített, mesélve az érdeklődőnek a városról, és az állítás részleteiről. A hagyományos kopjafa motívumok mellett több felirat és kép található rajta. Egyik legfőbb feliratnak tekinthető a következőkben idézett, mely a befaragott Szolnok város címere és a Szolnok napja motívum között került kifaragásra:

„Szolnok polgárainak / nemzeti létünk és / Szent István koro- / názásának 1000. év- / fordulójára és az új / évezred köszöntésére / közösen állítatta a /NEFAG RT. és Szolnok / Megyei Jogú Város / Önkormányzata 2000. / szeptember 1.-én a 925. / éves település város / Mária ünnepén.”

Jelentős motívum Zounuk profilképe, a kereszttel, mert Szolnok elnevezését Zounok névre vezetik vissza, aki valószínűleg Szolnok megye első főispánja volt. Szolnok nevét előszőr 1075-ben említik egy alapítólevelében. Zounukot a Vata-féle pogánylázadásban, Gellért püspökkel együtt meggyilkolták.

Szolnok 2000-ben ünnepelte először szeptember 1.-én Szolnok napját, mely az országban másodikként megépült pest-szolnoki vasút, 1847. szeptember 1.-i megnyitásának évforduló napja. Ezt szimbolizáló motívum is megtalálható a kopjafán.

Szolnok testvérvárosainak nevei és a kapcsolat létrejöttének évei is megörökítésre kerültek a kopjafán, a 2000. évi aktualitásnak megfelelően:
„Testvérvárosaink / Baia-Mare 1990 / Riihimaki 1969 / Reutlingen 1990 / Bielso-Biala 1995 / Forli 1998”

A szolnoki vártemplomot jelképező faragott részlet, emléket állít annak, hogy Szolnok vármegye és a szolnoki várplébánia közös gyökere a Szolnok nemzetség vára és keresztelőegyháza, melyet I. István király tett várplébániává. Utódja, az 1822 és 1824-ben épült Vártemplom titulusa Magyarok Nagyasszonya.

A kopjafa a 2000. évi árvíznek is emléket állít. Abban az esztendőben a Tisza Szolnoknál soha nem látott magasságig, 1041 centiméterig áradt.

A kopjafa csúcsában az államalapító Szent István király, kezében a kettős kereszttel.

---

A régi újságcikkeket olvasva kiderül, hogy a Millenniumi kopjafát, elkészülte utáni években Istvánfának is nevezték. A 2003. évi Szolnok napja megemlékezések felsorolásánál beazonosítható, hogy a Széchenyi István Gimnázium előtt levő Istvánfa alkotásnál is koszorúztak. Ennek alapján alternatív alkotás megnevezésként szerepeltetem az Istvánfa megnevezést.
Pándi István munkásságáról szóló egyik újságcikkben is felsorolják alkotásai között az Istvánfa elnevezésű alkotását.

---