Szlovákiában kicsit mások a temetkezési szokások, mint nálunk. Illetve, itthon én még nem láttam olyan temetőt, ahol nem voltak hagyományos síremlékek, csak egy krematórium köré helyezték el a több ezer urnát. Kassán ilyen temetőt hoztak létre, az intenzív nagyvárosias fejlődéssel egy időben, a hatvanas évek elején.

Máthé János, az iskolateremtő magyar szobrász Önmagam című művét 1963-ban helyezték el a krematórium köré telepített parkban, a szabadtéri oltár mellett. Gondolom a temető ökumenikus.

A nagyméretű, modern szoboralak bronzból készült, és egy szomorú, lehajtott fejű férfialakot ábrázol. Legalább kétszeres a nagyság, ám mégsem tűnik emlékműnek, monumentálisnak a plasztika.

Érdemes beleolvasni az alkotóról, halálakor megjelent méltatásba, visszaemlékezésbe:
http://felvidek.ma/2012/06/mathe-janos-szobraszmuvesz-halalara/

Műveinek fotói: https://www.rovart.com/hu/gallery.php?id=252

A Krematórium már Kassa külterületén áll, északon, az Eperjes felé vezető gyorsforgalmi út mellett. Még egy alkotás kötődik a területhez, de ezt nem fogom feltölteni, mert a főszerkesztők kitörlik az oldalról Bartusz György magyar szobrász egykori feleségének, Mária Bartusznak az alkotásait.

---