Erdődön született Bakócz Tamás, aki az 1513-as pápaválasztás esélyese volt. Az ő neve azt juttatja eszünkbe, hogy egyedi eset volt, amikor majdnem magyar ember lett a pápa.
Bakócz Tamás nem nemesi családból származott, de tehetségével és szorgalmával tanulmányait a szatmárnémeti domonkosok kolostori iskolájában kezdte, majd Krakkóban, Ferrarában és Páduában folytatta.
1498-ban esztergomi érsek, majd 1500-ban bíboros lett.
1513-ban II. Gyula pápa halála után nagy esélye volt, hogy pápa legyen, de ez nem sikerült.
X. Leó pápa később a török elleni keresztes háború vezetésével bízta meg, ami hazánkban a Dózsa-féle parasztháborúba torkollott.
Ezek után visszavonultan, betegesen élt Esztergomban, 1521-ben halt meg, az esztergomi bazilika Bakócz-kápolnájában nyugszik, amit ő maga építtetett.

Gergely Zoltán szobrász szerint Bakócz Tamás szobrának egyik legfontosabb jellemzője a reneszánsz. "Bakócz Tamás cselekedetei és jelleme szorosan összefügg azzal a kultúrtörténeti korral, amiben élt. Ha Mátyás király udvarára gondolunk, vagy a Mediciek palotáira, eszünkbe kell jusson a tiszta, kiforrott reneszánsz stílus, a formák és arányok derűs kiegyensúlyozottsága, a párkányokkal tagolt nem túl tobzódó, ízléses részletgazdagság. Ez jellemző az esztergomi Bakócz-kápolnára is, és ennek szellemében készítettem el a szobrot."

A szobor méretei: összmagassága közel 350 cm, a bronz mellszobor magassága 125 cm, a kőtalapzat magassága 200 cm, az alsó kőlap magassága pedig kb. 25 cm.

---