Doba település területén van a Somlói vár, a Somló hegy északi oldalán. Pompás természeti környezet és szép kilátás közepette lehet ide felgyalogolni. A várromnak magas falai maradtak. Köztük járkálva és nézelődve két műalkotást is találunk egymástól pár méterre egy bástya külső oldalán. Jobbra a falon egy domborműves címert és balra egy falüregben egy Mária domborművet.

A címer tehát a bástya falán van, 6-7 méter magasban, elérni nem lehet. A bazaltkövekből álló falazatra rögzítették, így 4-5 centimétert kiáll. A színes kerámiacímeren semmilyen szöveg nincs, sem évszám, sem alkotó. Még az sem, hogy milyen címer ez. Nem a falué, nem a vár egykori tulajdonosaié. Hosszas keresés után bukkantam rá, hogy ez a pálos rend címere.

A pálos rend címere ez: középen egy pálmafa, melynek törzséhez két oroszlán támaszkodik nyelvüket kiöltve, a pálmafa tetején egy holló ül csőrében kenyeret (egész cipót) tartva.

A még precízebb leírás és magyarázat: „A pálosok címere ovális pajzs kék mezejében, zöld talajon álló természetes színű pálmafa, melyhez két oldalról egy-egy természetes színű, sörényes hímoroszlán ágaskodva támaszkodik. A fa tetején nyitott szárnyú, fekete holló, csőrében egy darab kenyér. A címer elemei Remete Szent Pál életrajzából valók, amit Szent Jeromos írt. A címer elemeinek elrendezése az évszázadok folyamán változott. Pálmafa: ez táplálta és látta el ruházattal Remete Szent Pált. Holló: csőrében egész cipót tart, így gondoskodott a Mennyei Atya a szent remetéről. Szentírási párhuzama az 1Kir 17,2-6-ban található. Oroszlánok: az életrajz tanúsága szerint Remete Szent Pál sírját két oroszlán ásta ki.”

Somlón pontosan ezt a jelenetet láthatjuk. Itt a címer felül kiegészül kissé: balra a nappal és jobbra a holdsarlóval, csillaggal.

Miért van itt a pálos címer? A Somlói vár nyolc évszázados történetében a pálos szerzetesrendnek konkrét szerepe nem volt. A környéken igen. A közeli Tüskeváron (hajdan Nagyjenő) a középkorban (1310-1311-tól) pálos kolostor volt. A községben lévő Szent Miklós plébániatemplom is a pálosoké volt. A Somló hegy délnyugati oldalán a pálosoknak szőlői voltak.
„A jenői (délnyugati) oldal bora édes, gyengébb erejű, leghamarabb fejlődő, jó asztali bor. Évi termése átlagosan 2000 hl. A nagyjenői (tüskevári) pálosoknak voltak itt szőlői 1370-1783-ig. Ez a Pálos-szőlő a Sédfő közelében, a „Kerekhegydudorodáson" volt. A Sédfő-forrás révén a legrégebben művelt szőlőterületek közé számítható. A pálosok emlékét itt is kápolna, az egykori Szt. Kereszt-kápolna helyére 1853-ban épült Szt. Ilona-kápolna őrzi.”

---