Gyulai kórház névadója Pándy Kálmán (1868-1945)
Ókígyósi (Szabadkígyós) származású, nemzetközileg elismert elmeorvos. 1899-1905 között a kórház orvosa, majd a Lipótmezői Elmegyógyintézet igazgatója. A gyulai kórház 1986-ban vette fel a nevét. Ennek állított emléket a kórház vezetősége és dolgozói 1996-ban.

Idézet:
" 1828 januárjában a vármegye első alispánja a vármegye közgyűlésén indítványozta a kórház létesítését az akkori megyeszékhelyen Gyulán. Az egybegyűlt rendek az indítványt elfogadták.1837-ben Virágos Sándor vette át az adományok kezelését.
1845 végén a kórházi bizottság 4.000 pengő forintért megvásárolta Vidovich Ferenc házát, ahol a gyulai megyei kórház 1846. május első napján megkezdte működését 10 betegággyal, Békés vármegye magánkórházaként.Az akkori, közadakozásból felállított tíz ágyon gyógyító intézmény 186o-ban is csak 16 ággyal állt a megye lakosságának rendelkezésére.
A századfordulóra 1200 ágyas, hatalmas, számos profillal rendelkező nagy közkórház és "tébolyda" jött létre. Az I. világháborúig terjedő időszakot tekintjük a kórház fénykorának.Trianon után az országhatár közel került a kórházhoz, és ettől kezdve a II. világháború elvesztéséig egy depressziós környezetben kereste a maga helyét az intézmény. Lépést tartott a kor egészségügyi fejlődésével, számos új osztály és szolgálat jött létre, de építkezés, vagy dinamikus fejlődés nem történt ebben az időszakban.
1944 őszén a szovjet alakulatok kórház-bázisa működött a kisvárosban. Az alig 20 ezernyi lakosú településen több háztömböt is magába foglaló, heteken keresztül mintegy 15 ezer sebesültet ellátó mamut szervezet működött. A kórházban az ország ezen depressziós szögletében a 60-as évek végéig semmilyen fejlesztés nem történt, vérhas járványnak kellett kitörnie, hogy a tönkrement infrastruktúrában az első beruházások megtörténhessenek.A mai pavilonok építését a 20. század elején kezdték el, a kórház jelenkori történetének egyik legnagyobb arányú fejlesztése keretében.Amikor 1924-ben állami kezelésbe került , újabb pavilonokat építettek. A fejlesztések eredményeképpen a kórház a vidék második legnagyobb közkórházává vált és megmaradt megyei intézménynek.
Az alapítás óta eltelt több mint másfél évszázad alatt orvosok és szakdolgozók százai, közöttük számos kiemelkedő személyiség fáradozott azon - és kutatási eredményeivel hozzá is járult -, hogy a kórházban az orvostudomány legkorszerűbb módszereivel gyógyítsák és ápolják a betegeket."

---