A szabadbattyáni Emmaróza területén Szent Vendel emlékére a kicsiny kápolnát 1880-ban Batthyány-Andreoli Emma Róza grófnő állíttatta. Akkoriban itt juhlegelő volt, és egy mérges kígyó megmart egy juhászt, ennek emlékére állíttatta a grófnő a kápolnát. A terület 1890 körül szőlőhegy lett, és e terület azóta is a grófnő – Emmaróza - nevét viseli. A szőlőhegyi időszak alatt egy kicsin harang is volt a kápolna mellett, mely a II. világháború idején megsemmisült.

A Szent Vendel-emlék egy olajfestményen örökíti meg Szent Vendel alakját, a festményt utoljára 2011-ben cserélték ki: Az előzőt (szignó alapján az alkotó: Stonner Béla) 1930-ban Harmati István volt jegyző ajánlotta fel, helyeztette el, ez az alkotás kerül itt bemutatásra. Majd 2011-ben Polyák István festőművész – jelenleg Szabadbattyán polgármestere – készített új képet a kápolnába (lásd a kapcsolódó lapon). Minden valószínűség szerint eddig három vagy négy festmény lehetett itt egymás után elhelyezve, ebből az utolsó kettőt tudom bemutatni a két kapcsolt lapon.

A kis kápolnát többször felújították, eddig négy alkalommal, az utolsó felújítás 2006-ban történt.

A kis kápolnához minden évben Emma napján zarándokok érkeznek.

Batthyány-Andreoli Emma Róza grófnő volt Szabadbattyán utolsó Batthyány tulajdonosa, a Batthyányiak 1398-tól voltak itt birtokban közel 500 évig, 1893-ig. Kővágó Őrsi György zálogba kapta a birtokot Zsigmond királytól 1397. június 3-án. Ekkor Zsigmond király elzálogosította Chabya, Somlyo, Bathyan, Polgaar, és Zamard nevű birtokokat 3000 aranyforintért Kővágó Őrsi Györgynek és fiainak egy évre. 1398. december 31-én Zsigmond király a vajda fiának, csáktornyai Lackfi Istvánnak, és unokájának, simontornyai Lackfi Istvánnak hűtlensége miatt királyi kézre visszaháramlott birtokot Kővágó Őrsi Györgynek, esztergomi várkapitánynak adta hűségéért és azért a 7300 forintért, melyet az ország védelmére adott neki. Kővágó Őrsi György volt, akit először Bathyan-i Györgynek neveztek, a Batthyányiak erről a településről kapták nevüket (1723-ig Bathyan néven ismerték, később Csíkvár /1875-ig/, Szabadbattyán, Falubattyán néven is szerepelt, a helyiek Szabadbattyánként emlegették, 1950 óta Szabadbattyán a település neve).

----

Sok forrás szerint Batthyány-Andreoli Emma Róza grófnő volt Szabadbattyán utolsó Batthyány tulajdonosa, de későbbi kutatásaim során kiderült, hogy gróf Batthyány Lajos (nem a miniszterelnök) volt valójában az utolsó tulajdonos. Ő volt a településen a második, aki díszpolgári címet kapott, 1910. május 29-én képviselőtestületi díszgyűlés keretében. A díszpolgári címet gróf Batthyány Lajos földbirtokos munkásságáért kapta.

---