Nyilvánvaló, hogy számtalanszor mentem már el a ház előtt, ami a Hermes-udvar nevet viseli. Ebből egyszer úgy, hogy éppen ide igyekeztem, a FUGA Budapesti Építészeti Központba, egy olyan előadásra, amin csupa szobrokról volt szó, sőt néhány KT-taggal is találkoztam. Célirányosan mentem és rohantam be a kapun, véletlen sem néztem fel. Szégyen :(
Így esett, hogy net-es keresgéléseim közepette, Rákos Manó után kutatva bukkantam rá, ennek az épületnek a díszítése is az ő nevéhez kötődik. Mivel a stílus szecesszió, természetesen nem hagyhatom ki. Így aztán szégyen-szemre, külön ezért kellett a belvárosba zarándokolnom, hogy a fotókat elkészítsem.

Az épületnek meg van a története. Mint szokásos, helyén korábban is állt már másik, ennek pedig saját története van. Tulajdonosváltás után az addigi két emeletes házat lebontották és a Hermész Magyar Általános Váltóüzlet, vagyis a névadó cég megbízásából a Kármán Géza és Ullmann Gyula által tervezett szecessziós épület, mint a megbízó új bankközpontja jött létre.
A Prusi blogból: "A „Safe deposits” felirattal egy vonalban, a bejárat két oldalán...négy-négy puttó, vagyis meztelen angyalka táncát ábrázolta a korabeli szobrászművész, míg pontosan felettük egy-egy szárnyakkal díszített kőfej mered barátságtalanul a szemközti ház falára..."
Az angyalkák-puttók (őt-öt) egyértelműen felismerhetők. Összekapaszkodnak, kedvesek, virágfüzérekbe csimpaszkodnak. A csapatok tagjai inkább kifelé fordulnak, míg a sarkok tájékán lévők inkább befelé. A sarkon lévő pucér puttó erejét megfeszítve kapaszkodik. Hogy táncolnak-e? Kérdés. Abban a korban így "szokták".
A szigorú tekintetű kőfej véleményem szerint éppen Hermész egy lehetséges ábrázolása. Igaz, nem klasszikus teljességében, hiszen nemezsapkája hiányzik, sőt szárnyait sem viselheti bőrcsizmáján – lévén, hogy lába nincs. A fej két oldalán azonban a szárnyak számomra az istenek hírnökét idézik. Megjegyzem, hasonló "zanzásított" Hermész-ábrázolás számtalan látható Budapest utcáin – többek között erről "mesél" Az istenek alkonya (Képes séta az épületdíszek mitológiájában – Surányi J. András) c. könyv egy teljes fejezete is.

Megjegyzés: Az épület csúcsán Budapest, 1944-45-ös ostromáig egy Merkúr szobor is helyet kapott (Giovanni de Bologna alkotása), akkor azonban sajnálatosan áldozatul esett a pusztításnak. Látható Itt: https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/2753/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJSXHUwMGUxa29zIE1hblx1MDBmM1wiKSJ9&img=0

---