Szolnok, szandaszőlősi városrészében, a Szent Orbán nevét viselő templom kertjében, az utcáról is jól látható helyen Szent Orbán szobra áll, kezében szőlővel teli tállal. A jelenleg látható szobrot 1995-ben Blaskó Sándor abonyi szobrász állította helyre és egészítette ki fejrésszel, mely a II. világháború alatt elpusztult. A 2002-ben a templomkertbe áttelepített szobrot, ugyanezen év május 26.-án, Szent Orbán napja utáni napon szentelték fel, a negyedik forrás szerint. A szobor eredeti, a régi fotókon látható talapzata is kicserélésre került, vélhetően a nagymértékű állagromlás miatt. A templomkertben látható szobor új talapzatán két évszám szerepel felújításként. Az első 1995, a szobor felújítása, a második, a 2002. évi felújítás, a templomkertbe történő áthelyezést, új talapzat építését jelezheti.

A szobor eredetileg kissé távolabb, a mai Kiss János utca 27. kertjében állott, az úthoz közel. Az 1994-ben visszaemlékező Bozsó Jánosné emlékei szerint a szobrot 1902-ben emeltette Török György és felesége, akkor még beépítetlen területen, az egykori Nyárfa-dűlőn, emlékezésül arra a májusi fagyra, mely az összes szőlőtermést elvitte. Későbbi telekosztások során került a szobor az egyik telek területéte, az 1994-ben Fehér Miklósék telkére. Fehér Miklósné és Tóth Gyuláné 1995-ben vállalták a szobor felújítására szolgáló összeg, közadakozásból történő előteremtését. Sokan adakoztak, mások anyaggal, és a szobor szállításával segítettek, melyről az archív újságcikkben olvashatunk. Így megvalósulhatott a szandaszőlősiek régi vágya, a szobor felújítása. A Blaskó Sándor szobrász által helyreállított szobor kifestésre került, mely az eredeti állapottól ebben eltér. A talapzat fehérre lett átfestve, melyről az utolsó forrásban láthatunk fényképet.

A jelenlegi talapzaton levő márványtáblán egy másik név szerepel, eszerint Kiss Anna állíttatta. Vélhetően ez az adat a kutatások eredményeként került napvilágra.

Szandaszőlős a megye egyik legrégibb települése. Beazonosítható területét a garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapítólevelében már „Zunde” földjeként említik, majd 1571-ben török defter, pusztaként tartja számon. 1775 után, az akkor lakatlan pusztán, Keglevich Károly birtokán 210 szolnoki gazda szőlőskertet létesít. 1828-ban már egy ház állott ott, majd 1870-tól nagyobb arányú letelepedés kezdődött, parcellák vásárlásával. Szandaszőlős lakosai szőlőtermesztéssel, majd gyümölcs- és zöldségtermeléssel foglalkoztak. Bizonyára ezért választották védőszentjüknek Szent Orbánt, akiről az 1911-ben épített kápolnájukat, majd később ennek bővítése útján megvalósult templomukat is elnevezték.

A szőlősgazdák kedves szentje Orbán pápa, aki római főnemesi családból származott, majd vértanúként halt meg 223-ban. Szent Orbánt szokás a negyedik fagyos-szentnek is nevezni. Szobra, Szolnok-Szandaszőlős legrégibb szobra.

---