1933. április 30-án avatták fel Gyulán az országzászlót a vármegyeháza előtt, a mai Petőfi téren.
Idézet:
"Trianon után Magyarországon teret nyert az önmagát irredentának nevező gondolat, melynek célja az idegen uralom alatt álló nemzeti területek visszaszerzése volt. Az irredenta kultusz szimbólumai megjelentek a köztereken is. A települések többségén a hősi emlékművek mellett, az országzászlók is feltűntek az 1920-as évek közepétől."
"
Az 1933. április 30-i országzászló-avatást Schreiber Ottó polgári iskolai igazgató nyitotta meg, majd Harsányi Pál református esperes mondott, a korabeli tudósítás szerint, szuggesztív erővel ható beszédet. A zászlót Mazurek Ferenc adta át Varga Gyula polgármesternek. A zászlót az akkori gyakorlat szerint félárbocra eresztették, a nemzet gyászának jeléül. Az országzászló díszes talapzatát, amelyen irredenta jelszavak kaptak helyet, Kiss Sándor szobrászművész készítette."
"1945 után a talapzatról eltávolították az irredenta jelszavakat, a talapzat és a zászlórúd elhelyezésére a térről 1959-ben került sor, Ferenczy Béni Petőfi-szobrának helykijelölésekor. Végeredményben a Petőfi-szobor nagyjából az országzászló helyére került."

Új országzászlót a tér a rendszerváltás után kapott, (1989) de ez igen egyszerűre sikerült, a régi helyétől pár méterre.

---