A Farkasréti temetőben véletlenül lettem figyelmes egy borostyánnal eléggé befutott síremlékre. A síremlék láthatóan szobrász alkotása volt, s fényképeket készítettem róla. A borostyánnal és más növényzettel sűrűn benőtt sírhant fejfa részén egy nagymérető, szögletes kőlapon egy dombormű látható, már amennyi a ráfutott borostyánból kilátszik. Egy aggódó tekintetű, valahová igyekvő, ruhátlan, életnagysághoz közeli férfialakot ábrázol a dombormű, oldalról. A férfialak feje részletesen kidolgozott, közelről meglepő tekintetű. A síremlékről információkat találtam az internetes keresés eredményeként.

Rihmer Béla, Granasztói, (1870–1937) orvos, sebész, urológus, egyetemi magántanár síremlékét találtam meg, Vilt Tibor szobrászművész alkotását. Rihmer Béláról olvasható, hogy „modern, aktív felfogású sebészeti iskolát teremtett. Becsületes emberi magatartása, magas szintű orvosi humanitása és etikája lelkesítően és nevelően hatott tanítványaira.” A szobrász a síremlék alkotásakor bizonyára ezeknek a gondolatoknak szellemiségét igyekezett átadni. Talán az esendő, gyógyulást remélő ember lett megjelenítve. Rám ezt a hatást gyakorolta. Ha a 2009. óta védett síremlék a ránőtt borostyántól megtisztításra kerül egyszer, az alkotást teljes egészében megláthatjuk.

Rihmer Bélát 1913-ban nevezték ki a János Kórházban az urológiai osztály vezetőjének, s ezzel elindult a magyar urológia egyik nagy ága, Magyarországon a második urológiai sebészeti osztály. Utódai a Rihmer iskola örökségét követték.

Rihmer Béla haláláról a Fővárosi hírlap 1937. május 26.-i számának 6. oldalán jelent meg hír. Az 1937-ben elhunyt orvos sírja, családja több tagjának is végső nyughelyéül szolgál, a sírfelirat szerint.

---