„...az örök álmot őrizni kell..."

„Valamennyien bízunk abban, hogy az utókor is méltányolja majd, hogy az örök álmot őrizni kell.”, írta a település polgármestere az 1995. júniusában, a lőrinciekhez címzett emlékmű-avatási meghívóban. Sajnos nem így történt. A Kegyeleti park egyik központi elemét, a Nagy László lőrinci fafaragó által készített, közel három méteres, fából készült Madonna-szobrot néhány év múlva megrongálták, majd kijavítása után felgyújtották. A háborítatlan örök békesség őrzésére állított szobor ma már nem látható a parkban, életveszélyessé válása miatt eltávolítására kényszerültek. Csak archív képeken őrizhetjük meg emlékét egy fafaragó különleges alkotásának.
Mi a története e szobornak?
A Lőrinci Városi Könyvtár értékes információkkal segítette ezt a bemutatást, melyek alapján a történet elénk tárulhat.
Lőrinci település központi részén, a régi temető helyén, a Szabadság tér, a József Attila, és a Bajcsy-Zsilinszky utca által közrefogott területen, Kegyeleti park kialakításáról döntött az 1990-es évek elején a város önkormányzata. Ez a park a település régi temetőjének területén található. A régi temető története 1807-ben kezdődött, amikor a temetkezés céljára a szomszédos földbirtokból vásárolt területet Dobránszky György plébános. Hosszú idő telt el 1995-ig, amikor az 1963-ban már lezárt régi temető területe rendezésre, átalakításra került.
1995. június 3-án a régi temető területén kialakított Kegyeleti park központi részén emlékműveket avattak. Ennek egyik impozáns, központi eleme volt a Madonna-szobor, melynek elhelyezése különös gonddal, odafigyeléssel történt. A Madonna, tekintetét a hősök emlékére állított keresztre vetette, s kifejezésében csendet, nyugalmat kért azok számára, akiknek porhüvelye e régi temetőben található. A szobor egy a Golgotát ábrázoló, emelkedő gránitfal mellé került, s az így kialakult emlékmű-együttest körbe vette a még meglévő fejfák zárt sora, melyek jelképezték az itt nyugvókat. Az ő lelkük nyugalmát védte a Madonna háboríthatatlan örök békességgel.
Nagy László elmesélte egy vele készült beszélgetésben, hogy már a kilencvenes évek elején meglátta a hatalmas fatörzset, s akkor már tudta, hogy ebből fogja kifaragni a Kegyeleti parkba tervezett emlékművek egyik elemét. Több mint egy éven át dolgozott rajta. Elmondta, hogy a nagy alakoknál nehezíti a munkát, hogy a fát faragva, az ember nem láthatja az egész alkotást, mindig csak egy kis részleten tud dolgozni, s az arányok betartása így sokkal nehezebb.
Szomorú, hogy már 2003-ban rongálások történtek a szobron, melynek során letörtek róla elemeket, s az alsó részt borító lapokat is eltávolították. Akkor az alkotó fafaragó felújította a szobrot. A hiányzó elemeket pótolta, az egész alkotást átcsiszolta és felületét frissebb színű védelemmel látta el. Ezek után 2011-ben újabb rongálás következett. A szobrot felgyújtották, melynek következtében javíthatatlan állapotok alakultak ki. Az életveszélyessé váló szobor-maradványt hamarosan eltávolították helyéről. Ma már csak archív képeken láthatjuk ezt az alkotást.
Vajon mit érez az alkotó, amikor sok-sok odafigyeléssel, szeretettel, hatalmas munkával elkészíti művét, és néhány ismeretlen vandál könyörtelenül elpusztítja azt? Sajnos már nem tudjuk Öt megkérdezni, Nagy László lőrinci fafaragó 2014 óta nincs köztünk. Szép, különleges alkotása, a Madonna-szobor emlékének megőrzésére készítettem ezt a szoborbemutatást.

---