Kákics 1836-ban emelt református temploma néhány méter magas dombon áll. A templom nyugati bejáratától jobbra van a világháborús emlékmű.

Az emlékmű egymásra helyezett, és felfelé egyre keskenyedő kőtömbök sorozata. A középső, vörös homokkő anyagú tömb nyugati oldalára vésett felirat:

AZ 1914 – 1918 ÉVI
VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT
DRÁGA FIAINAK
EMLÉKÉRE
ÁLLÍTTATTÁK
KÁKICS KÖZSÉG
1923-BAN

16 elesett neve, csapatteste és életkora.

„ÉN VAGYOK A FELTÁMADÁS ÉS AZ ÉLET
AKI HISZ ÉNBENNEM HA MEGHAL IS
ÉL.” JÁN. XI. 25.

A déli oldalon felül ez áll:
SZILAS PUSZTÁRÓL.
4 elesett neve, csapatteste és életkora.

Az északi oldalon felül ez áll:
SZILAS PUSZTÁRÓL.
3 elesett neve, csapatteste és életkora.
Ez alá, egy későbbi fehér kőlapot erősítettek, amelyen ez a felirat van:
II. Világháború áldozatai.
Itt 13 név olvasható.

Az emlékmű tetején egy oroszlán szobra van. Ülő helyzetű, kitátott szájú.

Lentebb, az emlékmű nyugati oldalán még egy hölgy szobra is van. A kőpárkányon ül, fejét szomorúan lehajtva, bal kezével egy urnára támaszkodva. Nyilván a háborúban elesett fiát sirató anya szobra ez.

A „Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa” Kákicson 1990-re teszi a II. világháborús kiegészítő táblát.

A templommal szomszédos parókia nyugati falán Kiss Géza néprajzkutató, író, lelkész emléktáblája van, aki itt élt és dolgozott. A világháborús emlékmű állításának idején ő volt a kákicsi lelkész.

A Pécsi Lapok 2. 1923. november 21. 264. sz. p. 1. írja: "Két újabb hősi emlék Baranyában. Kákics és Hosszúhetény.
Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek közt folyt le a kákicsi hősök szobrának leleplezése. Csendes, szitáló eső dacára nagyon szép számban jelentek meg az ünnepélyre, melyen többek közt Kiss Géza ref. lelkész könnyeket fakasztó beszédet mondott a közelmúlt nehéz időkről, békéről és szeretetről. Far­kas István a bajtársak nevében mondott hatásos beszédet. Vass R. Zsofika az árvák nevében beszélt értelmesen és meghatóan, úgy, hogy külön dicsé­retet érdemel. Sáfrán Kálmán a szülők nevében beszélt, vitéz Ravazdi György alezredes pedig a katonai hatóság nevében beszélt tömören és tár­gyilagosan. Vass Rubén József a község bírája, az emlékművet átvette, mi után a Szózat elénekelése után az ünnepély véget ért. Takár Imre tanító be­tanítása mellett a községi daloskor adta elő ,,Ne hulljon könnyetek“ című dalt, mely rámutat Takár tanító fáradhatatlan munkásságára. Este jól sikerült vallásos est volt a községi is­kola termében, melyet Kiss Géza ref lelkész rendezett, ezzel is szolgálva a hazafias kultúra szent ügyét. (V. f.)" - ezt az újságcikket Benkő Gabriella Emese találta.

---