A szent fején birétummal, jobb kezében pálmaággal és kereszttel, vállán prémes miseruhában, frissen élénk színekre festve áll a felújított tégla talapzaton.

A Szárazér partján álló, eldugott szobor alig észrevehető. A régi út, amely mentén a híd és a szobor áll, nagy forgalmú főút volt Orosháza és Makó között a 18-19 században, míg a kövesút Tótkomlós felé meg nem épült.
A szobrot egy helyi lakos, Szabó Ferenc 2002.03.12-én újra festette.
A szobor helyi műemlékvédelem alatt áll: 2017./22. sorszámon hrsz: 0183/2

2019.11.23.-án arra jártam, és nagy örömömre azt tapasztaltam, hogy a szobor környékét kitisztították, bekerítették, újra festették. Mellékeltem az új fotókat.

Idézet:
"Békéssámson határában, a Szent János erdőben, ahol a régi falu: az 1860 előtti Károlyi uradalom, és a török-kori, valamint az árpád-kori Sámson falu állott, elhagyottan, bozóttól benőve álldogál Nepomuki Szent János színesre festett, faragott kőszobra. Felirat nemigen van rajta. Igényes, míves munka, ember nagyságban, méter magasságú talapzaton, a hívek által gondozva az elhagyatott, távoli dzsungelben."^[1]

"A Sámson–Apátfalvi-Száraz-ér hídjának közelében, a külterületi Szent János-erdő dűlőútja mentén, vasbeton cölöpökkel és drótkerítéssel védve, kettős posztamensen – kiülő fejezettel tagozott pillértörzsre ültetett tagozatlan kubuson – 1936-ban emelt, provinciális stílusú, festett kőszobor. Békéssámsonban már a 19. század elején állt Nepomuki Szent János-szobor, miután az 1799-ben a reformátusok által megrongált hódmezővásárhelyi Nepomuki Szent János-szobrot helyreállítása után a helyi plébános Békéssámsonnak adományozta. Az enyhe kontraposztban álló szent papi ornátusban (saru, reverenda, csipkeszegélyű karing, prémpalást, birétum), törzse elé emelt jobb alkarján nyugvó, pálmaágba ágyazott feszülettel, baljával felső fogásban a kereszt talpán, a korpusz fölött elrévedő tekintettel. Figuramagasság: kb. 110 cm. Tájolás: K." ^[4]

---