Kékkúton a Fő utca 27. számú ház az utcára merőlegesen áll. Régi az épület, tetejét nád fedi, magas kéménye van. Az utcai, azaz az északnyugati homlokzat oromfalán egy érdekes ábrázolás látható. A homlokzati síkból kissé domborművesen kiemelkedik. Talán gipszből, vagy gipszes habarcsból képezték a helyszínen.

Több elemből áll és sok minden van rajta.

Alul egy sárkány van, két kis lábbal és szárnnyal. A pikkelyes sárkány teste kör alakba görbül, és saját farkába harap. A kör belsejében egy páncélos vitéz feje van és egy hal, valamint két kis szív.

Középen egy ötágú korona van. Mellette a Hold sarlója és a Nap képe.

Felül egy páncélos vitéz karja van. Kezében egy hajlott pengéjű kardot (szablyát) tart. A kard végére egy levágott fej van tűzve. A nagyrészt kopasz, és a bajuszos és lófarkas fej töröknek tűnik.

Az ötágú koronás címer valamely itt élő nemesé volt. A falon látható heraldikai elemek (a saját farkába harapó sárkány, a kardra tűzött török fej, a Nap és a Hold) nagyon gyakoriak a magyar nemesi címerek között. Bizakodom, hogy talán valaki ráismer őseinek címerére!

A fenti szöveget 2018. szeptember 26-én írtam, azzal az optimista befejező mondattal, hogy talán valaki ráismer, hogy kinek a címere ez. Őszintén szólva nem hittem volna, hogy lesz megfejtés. Ám 2021. december 29-én Benke Tamás közölte, tudja kié. Ízt írta: "Ez a nagykállói Kállay család címere."

Hasonló címer már van, éspedig Kállósemjénben. Azt TundeK62 műlapja mutatja be. ^[1]
Ott megvan a Kállay-címer pontos leírása és annak forrása: "A család ősi czimere – mint itt látható – egy zöld sárkány által keritett kék paizs mezejében egy sisakos fej, alatt két piros sziv, és a fejjel egy vonalban függő helyzetben ponty látható, a paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont kardja hegyén levágott vérző törökfejet tartva. Hagyomány szerint a farkát szájában tartó sárkány onnan jöve a czimerbe, mert VII. János I. Mátyás király korában a sárkány-rend vitéze volt, és állítólag egy csata alkalmával egy törököt vizbe szorítván, ott agyon szúrta, és nyakát szegvény, midőn fejét kardja hegyére vette volna, azzal együtt egy a hullára éhező pontyot is kihúzott a folyamból. Más szerint: a mi a czimert illeti, a semjéni ágét – mint Thallóczy Lajostól értesültem – Csergheő Géza állapította meg a magyar nemzetségekről írt pályaművében, mely a Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságánál vár kiadásra. Szerinte a semjéni ág ősi czimere a hal. De tekintve azt, hogy a Balog-Semjén nemzetségnév első szava; Balog halat jelent, habozás nélkül mondhatjuk, hogy a Balog-Semjén nemzetség ősi czímere: a hal." ^[2]

A Kállósemjénben és a Kékkúton lévő címer egymással lényegében (elemiben, részleteiben) azonos és mindkettő a Kállayak ősi címerét mutatja.

---