Régi-régi gyűjtés és restancia az a néhány fénykép, amit a Fiumei úti sírkert kerítésébe épített emlékről készítettem. Akkor is úgy gondoltam, most már nyilvánvalónak látszik, itt létesültek legkorábban síremlékek a sírkert létrejötte környékén. Erről a sírról annyi bizonyos, hogy míg a benne nyugvó sebész 1868-ban hunyt el, a szobrászati alkotás valamikor 1888 előtt, vagyis meglehet, kb. 20 év múlva készült el.

Tóth Vilmos, a NOL archívumában lévő cikke szerint ez az emlék a falsírboltok sorában a legértékesebbnek tekinthető. Továbbiak az emlékről: "A piramist imitáló háttér elé helyezett - így a klasszicizmus egyik legjellemzőbb síremlék motívumát felelevenítő -, mellszoborból és két allegorikus alakból álló mű az egyetlen itt található alkotás, amely Engel József műterméből került ki..."
Ugyanitt olvasható rövid összegzés az alkotóról is, ill. kapcsolódó fontos információként a tény, hogy Engel már Balassa életében készített portrét a tudósról, amivel jelentős sikert is ért el. A síremlék elkészítésének megbízásához valószínűleg ez adta az alapot.

Balassa János (1814–1868) sebész, egyetemi tanár, "a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője" , a magyar és az egyetemes orvostörténet kimagasló alakja volt. Nevéhez fűződik az általános érzéstelenítés bevezetése, ill. azok a műtéri eljárások is, melyeket ő, maga dolgozott ki, míg elméleti tevékenysége is jelentős volt.
Róla továbbiak olvashatók a forrás cikkekben. Mindez kiegészíthető a Wikipédia szócikkében fellelhető adatokkal, ami az 1848-as szabadságharchoz kapcsolódó tevékenységét, ill. annak következményeit is részletezi: https://hu.wikipedia.org/wiki/Balassa_J%C3%A1nos_(seb%C3%A9sz)

---