Az Unitárius Egyház alapításának 450-ik évfordulójának emlékévi rendezvényének részeként avatták fel, az alapító püspök Dávid Ferenc (1510 k. - 1579) első székelyföldi kültéri szobrát a kökösi Unitárius Egyházközség Lelkészi Hívatala előtt. Dávid Ferenc 1566-tól volt kolozsvári református lelkész, és ő a refomátusság szabadelvűbb vonalát, azaz az unitárius reformációt képviselte. 1568 januárjában tartották Tordán azt az országgyűlést, ahol az unitárius reformáció szellemében, határozatot hoztak a vallási türelem és a lelkiismereti szabadság biztosítására. Innen számítja a Magyar Unitárius Egyház a létrejöttét. Az Erdélyben kibontakozó új vallási irányzatot János Zsigmond erdélyi fejedelem támogatta, de halála után, a következő fejedelem Báthori István már nem támogatta az unitáriusokat, sőt később Báthory Kristóf fejedelem keményebben fellépett a Jézus isteni voltát és a Szentháromság tanát tagadó unitárius vallással, Dávid Ferencet a dévai várba záratta,aki ott is hunyt el 1579 novemberében. Az első püspökük személyében az unitáriusok a tiszta jézusi kereszténység helyreállítóját, a lelkiismereti szabadság és vallási türelem prófétáját, az unitárius reformáció mártírját és egyházalapítóját tisztelik.
E szobrot a székely falu szülötte Petrovits István készítette, részben adományként.

---