1986. szeptemberében első osztályos tanulóként léptem át a székesfehérvári Lenin-lakótelepen újonnan épült Kelemen Béla Utcai Általános Iskola kapuját. Jópár emlékem még élénken dereng abból az időből: kék köpeny (melyre a Shrek rajzfilmből a kis sütiemberkére hasonlító jel volt rávarrva), kisdobos nyakkendő, kisdobos síp, az a bizonyos 6 pont… és még sorolhatnám. Azért 8 év emlékeit nem sorolnám itt fel teljes részletességében :)

Email-es megkeresésemre Krählingné Kovács Tünde igazgatónő szinte azonnal válaszolt, szeretettel fogadtak az iskolában. A fotózást megelőzően betekintést nyerhettem egy tartalmas beszélgetés és nosztalgiázás erejéig az igazgatói irodába, ahol az egykoron ott töltött 8 év alatt egyszer sem kellett megjelennem. Ezt követően még bejártuk közösen az iskolát miközben folytattuk a beszélgetést a régmúlt és jelen dolgairól, elért eredményekről, aktuális helyzetről.

Halványan azért dereng, hogy az alkotás nem volt még ott az iskola 1986-os megnyitásakor. A nagyméretű táblafestmény az 1989/90-es tanév megkezdésére készült el és lett fix, stabil rögzítéssel elhelyezve a bejárat utáni nagy falfelületen. Az iskola ekkortájt lett átnevezve és vette fel az István Király Általános Iskola nevet.

A pannó Szentgyörgyi József festőművész alkotása és a teljes falfelületet beborítja a padlótól az iskola plafonjáig (660 cm x 600 cm), kifejezetten az iskola részére készítette. Az iskolai osztályfotózások egyik kedvenc helyszíne volt, rengeteg osztálykép készült ezzel a háttérrel. Az alkotó szignója a műremek jobb alsó sarkában található, azonban a portás berendezése jelenleg eltakarja, sajnos nem volt lehetőségem fotón megörökíteni, de teljesen biztos vagyok benne, hogy ott van (volt), mert az alábbi kis történetem fűződik hozzá:

Éveken keresztül naponta többször mentem el előtte és láttam rajta alul a Szentgyörgyi nevet. Emlékszem, akkor már tanultunk a C-vitamin felfedezéséről és nekem valahogy sikerült összekötnöm a kettő nevet:

„Milyen híres ember, feltalálta a C-vitamint és festett egy óriási képet a sulinknak” – gondoltam akkoriban. :)

A pannótól balra egy fakeretben „Államalapító Szent István és a fehér ló” címmel egy régi újságcikk található, Rideg Gábor művészettörténész, kritikus írása a műalkotásról, aki elsősorban kortárs magyar képzőművészettel foglalkozott.

„Szentgyörgyi az első pillanatban sztereotípiáknak tűnő motívumokat alkalmaz művén: Gizella és Szent István kettőse, az utóbbi, mint állam- és egyházalapító, kezében templommakettel, fején a szent koronával; megkötözött pogány lázadók; Szent István latin kézjegyével díszített pajzs; román kori architektúrát idéző „háttérkulissza”; fehér ló.
…
A kép eszmei középpontjában találhatjuk Szent István figuráját, tőle balra Gizella királyné, jobbra a kompozíció szélén a fehér ló látható. Kikerülhetetlen látszik e motívumsor olyan értelmezése: akár ha jobbról-balra múlt, jelen, jövő idősorrendbe állítjuk őket, akár ha térben próbáljuk elhelyezni: a ló szerepeltetése valamiképpen a magyarság ázsiai, nomád előéletére, az ázsiai gyökerekre utal. Gizella és István távolságtartó együvé tartozásában pedig a bajor Gizella a fehér ló ellentéteként az európaiasságot jelképezi.”

---