Rózsaszentmártonban, az 1956-os forradalom kitörésének 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen, 2006. október 23-án, emlékművet avattak. Az emlékművet a rózsaszentmártoni származású Nagy László (1947-2014) fafaragó készítette. Az emlékmű a község templomával közel szemben, a Lignitbányászati emlékház mellett kialakított emlékparkban látható, a Világháborús és a Bányászat hőseinek emlékművei mellett.

Az 1956-os emlékmű egy derékba tört kopjafát ábrázol, mely szimbolikus mondanivalót hordoz. A meghajolt magyar zászló, a kivágott címerrel, az 1956-os jelképek közé tartozása okán került az emlékműbe komponálásra. A kopjafa töréspontjánál napsugarakat ábrázoló faragást láthatunk. Az emlékmű egy lépcsős beton talapzaton került felállításra. A kopjafa egy szépen kidolgozott fém kehelyben áll, mely egyben védi is a lábazati részét.

„Azokért, akiknek szemeire tépett zászlókat borítottunk” felirat szerepel a kopjafán, valamint a felső, megdöntött részen 1956 évszáma került bevésésre. Az idézet Saáry Éva: Október 23. c. verséből származik, melyet Lugánóban írt 1966-ban. Az avatás időpontja óta eltelt idő alatt, az emlékmű körüli területet szépen parkosította a település.

Rózsaszentmárton község a Mátraalja legszebb részén, a Somlyó hegy lábánál fekszik. Korábban a Fancsal nevet viselte, mert az 1000-1050 körül keletkezett települést Aba Sámuel egy Fanchal nevű vitéznek adományozta. Jelenlegi nevét 1892-ben kapta, a község határában pompázó vadrózsa bokrokról és az 1813-ban épült templom védőszentjéről, Szent Mártonról. A Mátraaljai lignitbányászat bölcsője e település, itt indult meg a lignit kitermelés, mely 1968-ban befejeződött. Az önkormányzat a bányász szakszervezettel együtt, 2005. óta élesztette újra a múlt hagyományainak ápolását.

Köszönet a Lőrinci Városi Könyvtár által nyújtott értékes információkért.

---