Valamennyi forrás egyetért abban, hogy az épületet Petschacher Gusztáv tervezte. Az építés éve azonban kicsit "szór". Általában 1880 körülire teszik, de a "Népköztársaság úti" feltárás szerint 1873-74-re. Mivel ez is 1880 körülinek értékelhető, de ebben a könyvben tűnik úgy, hogy a legtöbb információt sikerült feltárni, úgy gondoltam, elfogadom.
Ehhez még: érdekes, hogy az előbb említett kutatás 1988-ban készült, míg az Andrássy úti változat (lényegében az előző gyűjtést végző egyesület jogutódja) leírása redukálódott. Itt azonban fellelhető egy izgalmas részlet: az udvaron egy öntöttvas kút is található, a felmérés idejében környezetéhez képest igen jó állapotban, ami az udvari növényzet elburjánzásának köszönhető (előnye is lehet?). Általánosságban azonban akkor az épület elég leromlott állapotban volt.
Ehhez képest – legalábbis, ami a külsőt illeti – a helyzet javult, ezek szerint a házat renoválták, vagy legalábbis festették.

A harmadik forrás leírása szerint a bérház a 64-65. szám alatti, volt Mária Terézia leánynevelő intézettel összetartozott. Így a 65. számú ház homlokzata tükörképe a 61. számúéval – azzal a különbséggel, hogy dísztelen. Annak idején az Andrássy út leginkább jellegtelen szakaszán állt a "tipikus spekulációs bérház". Általában, a környezetben használthoz képest eléggé olcsó anyagokkal dolgoztak, így a homlokzaton is csak stukkó díszeket alkalmaztak.

A homlokzatot (stílusa itt neoreneszánsz, máshol eklektikus) szokványosnak mondják, egyediségét mindössze az első emelet ablaksora felett elhelyezett, babérkoszorúval keretezett medallionok adják.

A medallionokban látható fejek az antik világot idézik. Többnyire nőket jelenítettek meg, akik között vannak felsőbb köröket idéző, de középosztálybeli női fejek is – legalábbis hajviseletük, ill. öltözékük alig látszó részletei alapján.
Néhány férfifej is felbukkan. Ami biztos, hogy fejüket babérágak díszítik.

---