A répceszentgyörgyi kastély tulajdonosa 1850-ig a szentgyörgyi Horváth család volt. Azóta több kézen megfordult. Itt csak a jelentősebb tulajdonosokat sorolom fel. 1850 - 1889 - Adalbert Zinner, 1903 - 1945 - Szombathelyi Püspökség, 1945 - 199? - magyar állam. Jelenleg magántulajdonban van, de üresen áll.

A kastély nyugati homlokzata előtt díszkút áll, körülötte kőpadokkal. Készítésének ideje és készíttetőjének személye bizonytalan. A kút 1956-ban került a mostani helyére, korábban a kastély másik oldalán állt.

A "hagyomány" úgy tudja, hogy a díszkút a Batthyány család adományából került ide, sőt van olyan feltételezés, hogy az adományozó maga Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök volt. 1956-ban az iskola diákjai és tanárai azért a kút körül állították fel az aradi emlékoszlopokat, mert úgy gondolták, magának a kútnak is van 48-as vonatkozása. (Lásd: kapcsolt műlap)

Arra, hogy a kút valóban a Batthyány családtól került volna ide, egyelőre nincs semmilyen adat.
Előfordulhat, hogy a fenti állítás félreértésen alapul. A kút oldalán látható madarat az ismertetés szerzője a Batthyány család címerállatának gondolta. Innen eredhet az feltételezés, hogy a kút a Batthyány család ajándéka volt. A reliefen látható madár azonban semmiképpen sem pelikán, hanem valamilyen más madár. Madarász ismerősöm szerint - a faroktollazata alapján - a gémfélék családjába tartozik. A követ tartó daru és a halat tartó gém is címermadárként ismert, mindkettőhöz mitológiai történetek kapcsolódnak.

A nyolcszögletű kút mindegyik oldalán ugyanazt az ábrázolást látjuk. Az oldallapok közül több erősen sérült.

A kastély keleti oldalán lévő parkot 1810-ben szentgyörgyi Horváth Zsigmond alakíttatta ki. A kút készítésének időpontja bizonytalan, lehet, hogy már a XIX. század elején is megvolt, de az is lehet hogy csak Adalbert Zinner idejében (1850 és 1889 között) készült. Eredetileg a kastély másik oldalán állt. Amikor ott egy kör alakú kút készült, a gémeket ábrázoló kutat lebontották.

Adalbert Zinner műgyűjtő, bankár Bécsben élt. Az Opernringen volt palotája. Vonzódott a (neo)reneszánsz művészet iránt. A palotája építésével is olyan tervezőket (Johann Romano-t és August Schwendenweint) bízott meg, akikhez ez az irányzat közel állt.

Répceszentgyörgyön ő építtette átl a falu templomát. A halála évében megjelent kis kiadvány szerint a templom "olasz renaissance stílben épült", ott, Zinner megbízásából "Magyarország és Ausztria első művészei dolgoztak"

---