Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem mai, Múzeum körúti campusa a legrégebbi ilyen jellegű együttes a Belvárosban. Az egyes épületeket nagynevű építészek tervezték, de eredetileg más intézmény részére.

Azt hiszem, a Trefort kert még napjainkban is fogalom, pedig a Tudományegyetem nagy része már a budai oldalon kapott elhelyezést. Története összetett, a nevét alapítójáról kapta.
Trefort Ágostont (1817 – 1888) pályája csúcsán, 1872-ben vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. Munkássága során nagy súlyt fektetett a felsőoktatási intézmények fejlesztésére is. Erre az időszakra tehető, amikor az akkor már százéves Budapesti Műszaki Egyetem (BME) állandó épületegyüttest kapott itt. Változás körülbelül 20 év múlva - már Trefort halála után - történt, akkor költözhetett ebbe a campusba a Budapesti Tudományegyetem, igaz, egy ideig /a háború után/ osztozva az Orvostudományi egyetemmel, ill. néhány tanszékkel.

A komoly tekintetű, elhivatott reformerről, publicistáról, miniszterről a Békés megyei Levéltár honlapján található cikkben: http://www.bekes-archiv.hu/id-464-trefort_agoston.html
További információk a Wikipédia szócikkében: http://hu.wikipedia.org/wiki/Trefort_%C3%81goston


Technikai adatok:
Kb. 180 cm kő talpazat, 210 cm magas álló bronzalak, íráscsomóval.
Felirat: 'TREFORT'

„Egyszerű talapzaton áll Trefort egész bronz-alakja, egyszerű öltözetben, födetlen fővel, értelemtől és a lélek belső tüzétől életteljes arczczal, bal kezében iratcsomót tartva, jobb kezét keresetlen, könnyed mozdulattal nadrágja zsebéhez értetve. így néz azokra az épületekre, melyeket ő emelt a magyar mívelődésnek.” - Vasárnapi újság, 24.sz. 1904 (51. évfolyam) -

1904. VI. 5.-én adták át

Az Új Idők című lap 1903.IX.12.számában megjelent cikk szerint a Természettudományi Társulat Kis Józsefet bízta meg a szobor elkészítésével. A bíráló bizottság tagjai: Stróbl Alajos szobrász, Bartha Vince műegyetemi tanár és Czigler győző építész, aki a talapzatot készítette. A szobrot kiváló alkotásnak ítélték, leleplezésére 1904-ben került sor.