Rontó Péter Pál kerámia alkotását találtam meg a szolnoki Széchenyi István Gimnázium épületében. A közel két négyzetméteres kerámiakép, az előcsarnokból induló, jobb oldali, viszonylag keskeny lépcsőfeljáró első fordulójában látható. Az oldalfal lábazatának burkolata feletti falrészen került elhelyezésre, s méreténél fogva, szinte kitölti a falfelületet. Közvetlenül alatta kis réztábla, melyen olvasható, hogy „Kelemen Ágnes tervei alapján készítette Rontó Péter Pál. 2005”. .

Rontó Péter Pál keramikus alkotását láthatjuk, aki a gimnázium óraadó tanára is a kismesterségek művészeti szakterületén, és aki többször adott lehetőséget tanítványai tehetségének megnyilatkozására, annak kibontakozására, közös alkotással, vagy felkészítő tanárként. A 2005-ben elhelyezett kerámia falikép tervezőjét megtaláltam. Kelemen Ágnes ma festőművészként él Budapesten, s ezt a tervet a szolnoki gimnáziumi tanulmányai utolsó évében készítette, mint megtudtam tőle. Ők ketten azok, akik művészi munkájának eredményeként a lépcsőn közlekedő diákok, tanárok és látogatók gyönyörködhetnek e képben. Érdemes azonban megállni, és a pillanatnyi benyomás mellett, a gazdag részleteket is megszemlélni. A kerámia falikép 21 darabból álló térinstalláció. Színezése és formavilága egyedi. A meseszerű kép, lágy vonalakkal futó növényzet, a levelek, pillangók és a halak domborműszerű kiugrása a felületből, az alkalmazott színek, különlegessé teszi a szép művet.

„A kék be tudja fogadni, ugyanakkor kiemelni a többi színt”, nyilatkozza egy, a festményei kapcsán folytatott beszélgetésben a tervező festőművésznő. Utólag olvastam ezt a nyilatkozatot, és eszembe juttatta rögtön, hogy ennél a kerámia faliképnél az elszórtan alkalmazott kék szín hatása volt az első, ami megragadott. A keramikusművész megvalósításában, az általa megtalált, alkalmazott kék és zöld színek kiemelik az alkotás szépségét, s bizonyára tökéletes összhangban van a tervező elképzelésével. A felületből kiemelkedő, néhol a kerámia-darabokon átnyúló részletek, kedves hangsúlyt adnak azoknak.

A szűk lépcsőfordulóban történt elhelyezés nem teszi lehetővé a nagyobb távolságból történő szemlélődést, de az aprólékos kidolgozásnak köszönhetően ez a látvány értékét nem csökkenti, sőt a modern épület építészeti lehetőségeit látva, talán ez volt valóban a legszerencsésebb hely.

---