Kicsit megkéstem. A hír most ért el. Meglepő, mivel a szobor állításának több éves előtörténete van (vagy éppen ezért).
A gondolat hét éve született, a megvalósítás ennyit vett igénybe. Az állíttató: Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, a szobor felállításának két elkötelezett támogatójára, Harsányi Istvánra és Romhányi Rudolfra már csak emlékezni lehetett. A hét év kitartó munkájáról, a tervek változásáról, leküzdött akadályokról, a gyűjtésről szól /többek között/ a második, részben az első forrás cikke.

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, 1814–1851) zeneszerző – ebben a minőségében a Szózat és a Klapka induló írója, író, színész volt.
"...ő volt Petőfi Sándor verseinek (pl.: a Nemzeti dalnak) első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének a megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek (Báthory Mária, Hunyadi László) írásával és fordításával is. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta, s az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek..."
Sok-sok szálon kötődik Révkomáromhoz, minthogy az 1848-as forradalom és szabadságharc szele ide sodorta, Klapka seregének zenekarát igazgatta (ekkor írta a fent említett indulót). 1849. szeptemberében a komáromi várvédők között harcolt, mint honvéd főhadnagy. A szabadságharc végén Klapka látta el menlevéllel, így folytathatta pályafutását a Nemzeti Színházban.

Az alkotás elkészítésével Nagy János szobrászművészt bízták meg, akinek több műve is látható Révkomáromban is. Az ábrázolás jellegzetes "kettősségben" mutatja a szabadságharcos zeneszerzőt, jobb kezével hangszerét tartja, másik keze egy kard markolatát fogja. Alakját egy "képzeletbeli" hangszer (az én képzeletem szerint egy hárfa) veszi körül.
A szobor mérete ötnegyedes, a vár előtti zöldterületet uralja. A leleplezést a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója évére ütemezték.

---