A kezdetek: Újpesti Fürdő, ami 2012-ben, heti ingázásaim alkalmával egyre inkább megmutatta valós állapotát, be volt zárva. Akkor akadt a kezembe a Murália Hungarica c. könyv, amiben láttam, hogy a fürdőben két, összetartozó mozaik-alkotás van/lehet, Barcsay Jenő művei. Nagy kihívás volt, megkíséreltem a lehetetlent: kideríteni, meg vannak-e még a már régóta (pontos idejét nem ismerem) bezárt fürdő falai között?
Indulásnak a 2010-es cikket találtam, ebben a mű keletkezésének körülményeiről is olvashatunk. A két muránói üvegből készült mozaik egyértelműen a fürdő számára készült – állami megrendelésre –, a tervek részét képezték.

A cikk másik fontos vonala, az uszoda fenntartójának egyértelmű szándéka a művel kapcsolatban. Bár nem sok esély mutatkozott, hogy az időközben funkciójában teljesen korszerűtlenné vált épület megmaradhat (néha bérlő akadt, de vételi szándék az épületre nem, legfeljebb annak bontása után a telekre), folyamatban volt a mozaikok védetté nyilvánításának ügye. Az üzemeltető mindent megtett, hogy eleget tegyen a szakszerű leletmentés (bontás és tárolás) kötelezettségének.

Az idő előrehaladtával igazolódott, hogy az épület nem tartható meg, felújításáról, további üzemeltetéséről szó sem lehetett, vevő pedig nem jelentkezett. 2017-ben érkezett a hír, bontani kezdték az uszoda épületét. Akkor már a mozaik-pár a vállalt kötelezettségnek megfelelően, szakszerű bontást követően raktárban pihent.
A szándék: az újonnan épülő csillaghegyi fürdőkomplexumban történő elhelyezés. Ennek elkészülése némileg megcsúszott, de októberben honlapjukon boldogan fedeztem fel azt a fotót, ami a korszerű uszoda hátterében a jól ismert két mozaikot mutatta.
Igaz, akkor kontrollt-vesztve, az első szabad órámban futottam a fényképezőgépemmel. Nem volt jó döntés. A fürdő még csak próbaüzemben működött, átadására október utolsó napján került sor. Nagy öröm számomra – és itt köszönöm meg a fenntartó marketing igazgatójának és munkatársának azt a hivatalos fotózási engedélyt, amit a mai napra állítottak ki számomra. Állítom, így is az elsők között lehettem, aki új környezetében megközelíthette Barcsay nagybecsű alkotását.
A mű elkészültekor 74. életévében lévő művész absztrakt korszakának alkotásai nyerték el végső helyüket most az új uszoda terében. Érdekes megfigyelni, hogy a hosszanti elhelyezésben váltakozó formák milyen átmenetet mutatnak. A szimmetria elvileg kevéssé van jelen ezeken az alkotásokon, mégis kiegyensúlyozott látványt nyújtanak. Fontosak még a színek, így a mély színek és árnyalataik összhangja, de másrészt ettől elütő, élénk, szinte világító motívumok, amik mintegy fiatalítják az összképet. Csodás az alkotás, nagyszerű, hogy sikerült maga mögött hagyni a sötét évtizedeket!

---