A krisztinavárosi Havas Boldogasszony római katolikus plébániatemplom Szent Antal márványszobra Gabay Sándornak köszönhető, olvashatjuk az első forrásban szereplő írásban, mely a templom történetéről szól. A Szent Antalt ábrázoló fehér márványszobor, az 1928-ban és 1931-ben készült más templomi szobrok említésével egy bekezdésben olvasható, s ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy körülbelül ezen évek táján készülhetett.

Gabay Sándor alkotását, a templom szabad látogatási időpontjainak egyikében felkerestem. A szobor a főhajó szélén, a bejárattól nem messzire, egy mellékoltár mellett került elhelyezésre, egy balusztrádos oszlopokkal díszített emelvényen, a szemmagasság fölé. A szobor, Szent Antalt, a szegények szentjét, az általában elterjedt módon, fiatalon, szakáll nélküli ferences szerzetesként ábrázolja, a gyermek Jézussal a kezében. A legenda szerint a gyermek Jézust hordozta a kezében, mikor az emberek nem hallgatták meg. A római katolikus templomokban megszokott módon, csinos terítőre elhelyezve láthatjuk a szobrot, virágokkal, főhelyen a liliommal, Szent Antal másik attribútumával díszítve, hálálkodó kis márványtáblákkal körbevéve.

A XVII. század végén, Buda török uralom alóli felszabadulása után Várhegytől nyugatra fekvő területen, a pestisjárványok hatására épített kis fogadalmi kápolna leégése után, az 1795-ben megkezdett építésű új plébániatemplom legfőbb ünnepe az augusztus 5.-i Havas Boldogasszony ünnepe. Innen ered az elnevezés is. A templom szép szobrainak egyike a Gabay Sándor által készített Szent Antal szobor.

---